Idei forró nyarunkat az is jellemzi, hogy a médiában megszaporodtak a klímaváltozással kapcsolatos cikkek. Ezekben és a témát érintő tanulmányokban, a fenntarthatóság esélyeit elemző írásokban az üvegházhatás fogalma legtöbbször negatív értelemben szerepel. Kétségtelen, hogy az üvegházhatású gázok felelősek a globális felmelegedésért, de a kifejezés önmagában nem egy káros folyamatot jelöl.
Az üvegházhatás természetes jelenség,
amely a Föld légkörében zajlik. Ennek lényege, hogy
- az atmoszféra nagyrészt átengedi a Földre érkező napfényt
- ez a napsugárzás felmelegíti a felszínt (talajt, óceánokat, erdőt, sivatagot…)
- a felmelegedett felszín hősugárzást bocsát ki
- de ezt a hősugárzást a földi légkör nagyrészt visszatartja, így egy aránylag egyenletes hőmérsékletű, meleg környezet alakul ki bolygónkon
Mindez tehát alapvetően jótékony hatású, e folyamat nélkül a bolygó átlaghőmérséklete jóval hidegebb lenne és szélsőségek jellemeznék. A napsütötte részeken forróság alakulna ki, az éjszaka során azonban az elnyelt hő kisugárzódna az űrbe és minden élő szervezet elpusztulna a rettentő fagyban.
Eleve ki sem alakulhatott volna az élet a Földön, ha a légkör, mint oltalmazó üvegház, nem védi meg bolygónkat a kozmosz hidegétől
Tehát ez a fizikai effektus egyértelműen hasznos. Azonban az emberi tevékenység során a mintegy 250 évvel ezelőtt indult ipari forradalomtól kezdődően elindult az a folyamat, amely ezt a jótékony légköri hatást káros mértékben felerősítette.
Például a fosszilis energiahordozók égetése és az ipari kibocsátás növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét. Ennek következtében a földfelszín hőmérséklete gyorsuló tempóban emelkedik, ami negatív következményekkel jár. Ilyen következmény például a globális felmelegedés, az időjárási szélsőségek, az elsivatagosodás, a sarki jég olvadása.
Télikertünkben is üvegházhatás érvényesül
Ami nagyban a földi légkör által történik, kicsiben ez zajlik az átlátszó tető és falak határolta zárt térben is. Vagyis a fizikai jelenséget nem véletlenül nevezik úgy, ahogy: éppen az üvegházaknál lezajló hatás adta az elnevezést. A növényház üvegfelületei átengedik a fényt, révükön a beltér felmelegszik, de a keletkezett hősugárzás számára az üveg átlátszatlan. Bent reked a meleg, a pálmaházak, télikertek, beépített teraszok zárt terében ezért magasabb a hőmérséklet, mint a külső környezetben.
Felmerülhet: ha télikertet építünk, mi is hozzájárulunk a globális felmelegedéshez?
Nem! Ellenkezőleg! Erről korábban írtunk már: Fenntarthatósági szempontok télikertépítésnél. Itt jegyezzük meg csak ennyit:
- A klímaváltozás első számú felelőse a légkörbe bocsájtott szén-dioxid gáz (hőerőművek, ipari termelés, közlekedés…). Nos, télikerti növényeink éppenhogy hatékony szén-dioxid-csökkentők, ezt az égésterméket fotoszintézisük során elfogyasztják, miközben oxigént termelnek.
- Télikertünk, beüvegezett teraszunk megújuló, tiszta energiaforrás (napsütés) felhasználásával csökkenti házunk külső energiaigényét a fűtési időszakban, ezzel hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentéséhez.
Nemcsak a környezetvédő aktivisták, hanem a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartó szervezetek is hangsúlyozzák: mindenkinek a saját területén kell tennie fenntartató jövőnkért. Az iparvállalatok működését ugyan nem befolyásolhatjuk és a politikai döntésekbe sincs közvetlen beleszólásunk (épüljenek-e atomerőművek, betiltsák-e a benzinüzemű autók gyártását…), de azt eldönthetjük, környezettudatos életet kívánunk-e élni.
Ha igen, gyűjtsük szelektíven a szemetet, használjunk természetes anyagokat. Takarékoskodjunk az árammal, tegyünk napelemet a garázstetőre. És teraszunkat bátran építsük be télikertnek: itt egészen bizonyosan hasznos az üvegházhatás.