Teraszbeépítés

A teraszbeépítés a ház bővítésének egyik formája

A teraszbeépítés tökéletes módja annak, hogy egész évben használható, energiatakarékos kerthelyiséget kapjunk. A terasz, balkon vagy lodzsa beépítése előtt érdemes megismerkedni ezen fogalmak jelentésével.

A terasz

A terasz fogalma a mezőgazdaságban alakult ki. Jelentése mezőgazdasági hasznosítású földterületen a lejtőt megtörő, természetes vagy mesterségesen kialakított vízszintes felület, amelyen általában növényeket termesztenek.

Ezen jellemzői alapján került be az építészetbe a terasz fogalma, és az olyan létesítményeket nevezik így, melyek az épületnek a természettel való közvetlen kapcsolatát megteremtik. Ezek a létesítmények alapvetően családi- vagy társasházak földszinti szobáit a kerttel összekötő, többnyire fedett területek. Fontos szempont, hogy ha a terasz alapjának magassága nem éri el az 1 métert, akkor a terasz nem számít bele a ház beépített alapterületébe. A teraszoknak egy nagyon különleges megvalósulási formája a tetőterasz. Az épületek járható, lapos tetején kialakított rész, melyet virágágyásokkal, napozórésszel, esetleg medencével egészítenek ki.

Erkély, balkon és lodzsa

A terasszal ellentétben az erkély az épületek emeletén található. A homlokzat síkjából kinyúló, korláttal vagy mellvéddel határolt födémszakasz. Jellemző rá, hogy a homlokzati síkból 1-2 méterre nyúlik ki és vastagsága minimum 10 centiméter kell hogy legyen. Korábban készültek erkélyek konzolos gerendaerősítéssel, de napjainkban a vasbeton alkalmazása ezt fölöslegessé teszi. A történeti építészetre jellemző, hogy az erkélyeket vagy francia nevén balkonokat mindig konzolok tartották. A mellvédet kovácsoltvas korláttal látták el, melyre jellemző volt a korlátbábos, díszített szerkezet is. A korai télikertek egyik formájának is tekinthetjük a homlokzatsík elé kiugratott térbővítő fülkét, amely lényegében egy zárt erkély. Ezt a polgári építészetben a középkortól kezdve előszeretettel alkalmazták.

A zárterkély jellemző volt a korai építészeti stílusokra. A várak, kastélyok, esetleg gazdagabb udvarházak kápolnájának szentélyét zárt erkélyes formában alakították ki.

A 20. század építészetére jellemző a homlokzatsík visszaugratásával kialakított félig zárt erkélytípus, vagy más nevén loggia. Az ilyen erkélyek beépítésénél elegendő a homlokzat síkjában műanyag nyílászárók elhelyezése.

Miért kell beépíteni a teraszt?

A közösségi tér létrehozása mellett a balkon és terasz állagmegóvására is alkalmas a szakszerű beépítés, a télikertté alakítás. A teraszkonstrukciók jellemzője a hideg, fagyálló padlóburkolat, mely azonban az évszakok változásával óhatatlanul erodálódik. A megfelelő beépítési mód kiválasztásával olyan teraszt vagy erkélyt kaphatunk, mely télen védett a hidegtől és a csapadéktól, ugyanakkor nyáron biztosítja a kapcsolatot otthonunk és a természet között.

Csak a kertes házban lehet télikertet kialakítani?

Emeletes házban lakók sem kell, hogy szomorkodjanak, hiszen számukra ott az erkély vagy a loggia beépítésének lehetősége. A legtöbb emeletes ház erkélye kihasználatlan, miközben a lakás beosztása és elrendezése elviselne egy plusz helyiséget. Ha megfelelő szakemberekkel és jó minőségű anyagokkal dolgozunk, akkor nem csak télikertet, de egy pihenőszobát vagy dolgozószobát is kialakíthatunk. A balkonok beépítésénél fontos szempont a megfelelő hang és hőszigetelés kiválasztása. Amennyiben a beépítést szakember végzi, a fal kibontásával akár lakószobánk, nappalink mérete is jelentős mértékben növelhető. A kivitelezésnél nagy gondot kell fordítani arra, hogy szakszerűen és jól legyen megoldva a csapadék, az esővíz elvezetése. A fal penészedésének és nedvesedésének megelőzése érdekében a nedvesség és a pára elvezetésére is gondot kell fordítani.

Fűtés a beépített erkélyen

Erkélybeépítésnél, ha a lakóteret szeretnénk bővíteni, ennek fűtésére a legegyszerűbb megoldás, ha a radiátort kivezetjük a beépített erkélyre, hogy a hő cirkuláció fenntartása érdekében továbbra is az ablak alatt legyen. Emeletes lakóházakban a fűtési rendszer megoldásaitól függően ennek lehetnek akadályai.

Kétcsöves fűtési megoldásnál elegendő a radiátor csöveit elvezetni annak új helyére, és mindössze a megnövekedő fűtési légköbméter jelent majd problémát. Egycsöves fűtési rendszereknél a megnövekedő hőleadási paraméterek miatt az egész lakóház fűtési rendszerét befolyásolhatjuk, ezért csak szakember számításai és tervei alapján lehet elvégezni a radiátorok áthelyezését.

Hogyan végezzük a beépítést?

A teraszbeépítés tervezésénél több szempontot is figyelembe kell vennünk. Az időtállóság mellett tekintettel kell lenni anyagi lehetőségeinkre is. A teraszok és erkélyek befedésének, időjárástól való védelmének egyik egyszerű módja a teraszponyva. Ennek a beépítési módnak az előnye, hogy könnyen eltávolítható, ugyanakkor megfelelő védelmet nyújt télen is. Az ilyen, mobil módon védett teraszokon sem kell félnünk a hidegtől, a lakás vagy ház falain és ablakain át ugyanis elegendő hőt kap a terasz ahhoz, hogy ne ereszkedjen a hőmérséklete fagypont alá.

Ha műanyag nyílászárókat alkalmazunk a terasz vagy erkély beépítésénél, a rendelkezésre álló hely adottságaitól függően választhatunk bukó-nyíló nyílászárókat, vagy elhúzható ajtókat is. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai a hely kihasználtságának szempontjából, az egyik esetben az ablakok és ajtók előtt kell elegendő térrel rendelkezni azok kinyitásához, míg az utóbbi esetben oldalirányban kell megfelelő térrel rendelkezni.

Kerti teraszok beépítésénél, fedésénél alkalmazhatunk polikarbonát lapokat is. Ezek a könnyű, de strapabíró műanyag elemek, melyek többféle színben is kaphatóak, rendelkeznek a szükséges UV sugárzás elleni védelemmel, ezért nem kell félnünk attól, hogy kifakulnak. Az ilyen könnyűszerkezetes konstrukciók előnye, hogy könnyen felhelyezhetőek, és szükség esetén, rövid idő alatt eltávolíthatóak.

A hagyományos teraszbeépítési mód a műanyag vagy alumínium profilokból álló, hőszigetelt, dupla üvegfalú nyílászárók alkalmazása. Ennek a konstrukciónak az előnye a hatékony hő- és hangszigetelés. A gyártók a kívánt méretben készítik el ezeket a szerkezeteket, és szükség esetén több emelet magasan is beépítik az erkélyt vagy a loggiát.

Terasz beépítés – Budapest

Magyarország fővárosában a zöld terület megóvása külön kihívást jelent az építészek, városrendezők számára. A magunk módján mi, városlakók is kivehetjük részünket abból a feladatból, hogy Budapest a maga betonkolosszusival ne szakadjon el a természettől. Ha házunk, lakásunk rendelkezik megfelelő méretű terasszal, amely a téli hónapokban teljesen kihasználatlan, ésszerű megoldás befedésével és körbeépítésével plusz szobát kialakítani, amely alkalmas növények elhelyezésére és nevelésére mind a négy évszakban.

Ez a szándék sokakban munkál: Budapesten egyre több helyen találkozunk a beüvegezés nyomán keletkezett szobakerttel, amely az üvegházhatás jóvoltából a ház energiafelhasználást is kedvezően befolyásolja.

Teraszbeépítés a nyári építkezések leggyakoribb témája. A teraszbeépítéssel a házunkhoz nyerünk egy plusz helyiséget, egy új szobát, mely többféle funkciót is elláthat a gyerek játszószobájától kezdve a virágos szobáig. A loggia, erkély beépítésével a lakáson,  a tervezési hiányosságokon és a helyhiányon javíthatunk. Fontos, hogy megismerkedjünk a teraszbeépítés, loggia, balkon, üveg erkély szakszavakkal. Teraszbeépítéssel a ház többlet értéket kap, az ingatlanpiacon ennek jelentősége lehet. A beüvegezett helyiség többféle funkciót elláthat. Az erkély-beüvegezés a lakáson sokat javít a téli kihasználtság terén.  Budapest terasz építés. Növény, kert, zöld oázis a lakásban – erkély beüvegezése.