Híres budapesti épületek télikerttel

Magyarországon a télikertek elterjedésében nagy szerepet játszott a szecesszió térhódítása. Ez a váratlan, meglepő és aszimmetrikus jegyeket hordozó művészeti stílus XIX. sz. végén a XX. sz. elején kezdte felváltani a korábbi évtizedek szigorú akadémizmusát. A szecesszió latin szó, kivonulást jelent. Követői a természet felé fordultak, a növényi és állati ornamentika tobzódásában lelték örömüket. Nem meglepő hát, hogy a múlt századvég újabb, izgalmasabb terek létrehozására inspirálta a legnagyobb budapesti építészeket – ezek jellemző elemei a díszes ólomüveg-ablakok voltak. Épülettulajdonosok és építészek hamar rájöttek arra, hogy a sokablakos, alkalmanként üvegtető-kupolás épületrészeket  nemcsak pihenésre, növények teleltetésére lehet használni, hanem könnyen átalakíthatóak közösségi terekké. Estélyek, szalonok, kamarakoncertek, különböző társas együttlétek befogadói lehetnek. A kellemes hangulatú helyiségek jól kiegészítik akár színház, étterem, kisvendéglő, családi villa, bérpalota, műtermes lakás különböző funkciójú tereit. Magától értetődő módon nyitják meg a külvilág felé, világossággal árasztva el, könnyedséggel, frissességgel teszik lenyűgözővé. A századfordulós szecessziós bérházak emeletein a csupa-ablak fronton a mai napig előszeretettel alakítanak át teraszból télikertet, amely kiváló helyet biztosít beszélgetésre, teázásra, kávézásra, olvasásra, zenehallgatásra.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székháza

Lechner Ödön, a szecesszió jeles mestere számos budapesti és vidéki köz- és magánépületet tervezett. Arisztokraták, nagypolgárok számára megálmodott alkotásait nagy előszeretettel nyitotta meg a természet felé egy-egy jól elhelyezett télikerttel. Munkájában tanítványai, Komor Marcell és Jakab Dezső segítették.

Sipeki Balás Béla Zala vármegyei főispánja is Lechner Ödönre bízta városligeti villája tervezését. A nem túl nagyméretű, de látványos épület 1905 tavaszán készült el. Az építész ezen az alkotásán helyezi el először a felületet kitöltő, vakolatba mélyített jellegzetes díszítő elemeket. Lechner legszebbnek tartott szecessziós művének szinte teljes földszintje az egybenyitható szobákkal és a télikerttel a főispán társasági életét szolgálta. Nyaranta kulturális rendezvényeket, kamarazenei hangversenyeket, irodalmi esteket tartottak benne a kor elismert zenészei, előadói, színművészei vendégszerepelésével.

A különleges szépségű villa gazdája Sipeki Balás Béla földbirtokos családban született 1863. augusztus 3-án Pesten. Jogi diplomát szerzett, 1917-ig Zala megye főispánja. Később minisztériumi jogtanácsos lesz, emellett világi elnöke a vakok egyesületének. A Sipeki házaspárnak gyermeke nem született. Villájuk értékének nagyobbik hányadát a budapesti vakok egyesületére hagyományozták. Így válhatott az elegáns külsővel és jól elrendezett belső terekkel rendelkező épület majd hatvan éve a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a székházává.

A Magyar Szecesszió Háza, Bp

A ház telkét Bedő Béla gyártulajdonos és felesége vette meg 1905-ben. A tervek elkészítésével Vidor Emilt bízta meg, aki tanulmányait Budapesten, Münchenben és Berlinben végezte, majd Ybl Miklós mellett dolgozott a Szent István-bazilika építkezésén.

Vidor igazán különleges homlokzatot tervezett. A bérpalotát aszimmetrikus beosztású zárt erkélyek teszik izgalmassá, a frontot színes zsolnay-kerámiavirágok díszítik. Az ablakok formája emeletenként változik, színes Herzl-féle üvegük még egyedibbé teszik a tornyos épületet. Az első szintet a tulajdonos családja lakta. Az 1907-re befejezett palotában kapott helyet a Spódium gyár központi irodája, a Bedő család teljes személyzete, orvos-barátja. Vidor nagyméretű (300 m-es) bérlakásokat és kisméretű legénylakásokat is tervezett az épületbe. Természetesen nem maradhatott ki a télikert sem, amelynek pompáját még egy szökőkút is emelte.

A különleges épület átvészelte a háborút, de lepusztult állapotban várta, míg 2000 elején Vad Tivadar építkezési vállalkozónak köszönhetően felújítása elkezdődhetett.

Benczúr-ház

A Benczúr Ház belső udvara ugyancsak a szecesszió jegyeit viseli. Külső homlokzata késő klasszicista stílusú. A budapesti építészet remeke a múlt századvégen épült, ahogyan a legtöbb belvárosi bérpalota az Andrássy út környékén. Marmorek Oszkár tervezte. Dísztermének kupolája alatt kapott helyet a télikert, amely artdeco stílust idéz. A háromszintes épületet Egyedi Lajos, újpesti szeszgyáros építette a családjának, de itt helyezte el üzleteinek az irodáit is.

Az 1913-ban létrehozott szeszkartell azonban kilátástalanná tette újpesti gyára üzemelését és fejlődését, így a következő évben kénytelen volt megválni tőle. A gyár eladását követően újabb vállalkozásba fogott, műgyapotgyárat hozott létre ugyancsak az Árpád úton. 1916-ban komoly tőkét fordított a modern felszerelésekre.

A szerencse azonban nem akart mellészegődni, ráadásul tragédiák sora sújtotta hozzátartozóit. A gazdasági válság sem kímélte az Egyedi családot. Egyedi Lajos halála után a Benczúr-ház a Magyar-Itáliai Bankhoz került. 1930-ban a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapja vásárolta meg.

Budapesti Operettszínház

Somossy Károlyról, a 19. század végének legtekintélyesebb hazai orfeumigazgatójáról jegyezte fel Krúdy Gyula, hogy ő tanította meg nagyvilágiasan mulatni Budapestet. Ezt támasztja alá az az igyekezete és elszántsága, amellyel a Nagymező utcai pazar szórakozóhely építtetéséhez hozzáfogott 1893-ban. Ez a hajdani orfeum ma a Budapesti Operettszínház.

A megálmodott mulató kivitelezésével a bécsi Fellner és Helmer céget bízta meg. A hely adottságai miatt nem könnyű feladat megoldását bízta rájuk. De éppen ezek a nehézségek alakították nem mindennapira a készülő épületet. A kényszer miatt terveztek olyan hosszú bejáratot, kirakatokkal, üzletekkel. A nézőtér a telek mélyére került, a színpadot pedig jól elkülönítették a közönségtől.

A tágas kerek előcsarnok középső részén kapott helyet a ruhatár. A félkör alakú foyer két végén egy-egy karsztmárvány lépcsőn lehetett feljutni az emeleti ülőhelyekhez és a télikertbe. Az első emeleten 134 zártszék, 14 nyitott páholy és 2 proszcéniumpáholy és a télikert négy amerikai büféje állt a publikum rendelkezésére. A télikert és a lépcsőházak mennyezetét stukkómunkák és festmények díszítették. A télikert falát vörös selyemmel, padlóját vörös velúrszőnyeggel borították be. A Somossy mulató hamarosan a legkedveltebb orfeum lett.

A világháború után a fővárosi mulatókat színházzá alakították. 1922-ben egy amerikai vállalkozó, Ben Blumenthal, miután megvásárolta a Vígszínházat, a Fővárosi Orfeumot is kibérelte az épület örököseitől. A színháznyitási engedélyt azonban tűzveszélyesség miatt hosszú utánajárás után szerezte meg. Arra kötelezték, hogy vészkijárat-folyosót alakítson ki a szomszédos Andrássy út 38. számú házon át. A háztulajdonos, Haggenmacher Oszkár sörgyáros örömmel hozzájárult az építkezéshez, csupán egy kérése volt: a színház büféje csak az ő sörét árusítsa.

A színház átépítését Málnai Béla közreműködésével a kor legkiválóbb szakembere, Vágó László végezte.

Ekkor önállósult az egykori télikert, amely Moulin Rouge néven vált Budapest éjszakai életének emblematikus szórakozóhelyévé.

A Kéhli Vendéglő

Az óbudai kiskocsmát 1899-ben nyitotta meg a Kéhly-család. Hozzájuk hasonló kockásabroszos borkimérés, ahol néhány alapétellel csillapíthatta éhét a borozó vendég, számtalan akadt a környékükön. Mégis rövidesen kimagaslottak közülük. Ennek egyetlen titka határtalan vendégszeretetükben keresendő. Náluk a vendég kívánsága szent volt, hatalmas tisztelettel jártak körbe minden hozzájuk betérőt. Ezért válhatott rövid időn belül a vendéglő közkedveltté. Hírének emelésében nem kis szerep jutott Krúdy Gyulának, aki haláláig szinte mindennapos vendége volt a háznak. Az étterem nagytermének falán emléktábla őrzi az író emlékét sok más fénykép és festmény társaságában. Az emléktáblát még annak idején Kéhli mama állíttatta becses vendégének emlékére. A vitrinekben a régmúlt időket idézik fel egy letűnt korszak relikviái. A Kéhli vendéglő egyike azon ritka óbudai kiskocsmáknak, amelyek kisebb kihagyásokkal szinte végig üzemeltek megalakulásuktól napjainkig.

Az épületet mai formájára 1988 és 1990 között alakították át, a korábbi konyha és két kiszolgáló helyiség egy szintre került és étterem lett, a mostani konyhát pedig a korábbi lakásból alakították újjá. Különterem lett Kéhli mama lakásából, valamint borozó a korábbi pincehelyiségekből. 1991-ben az akkori üzletvezetőnek, Cecei-Horváth Tibornak lehetősége nyílott az épület megvételére Kéhli Ferenctől, és megnyithatta saját üzletét a Kéhli márkanév alatt. Ma a vendéglőben öt terem, két pincehelyiség és egy kerthelyiség található. A zeneterem, „lakoma” pince, „zengeráf” pince és söröző mellett nagyon hangulatos időtöltést biztosít a kerthelyiség, az előkert és a hajdani szekérbejáróban kialakított télikert. A nosztalgia teremben, Kéhli mama hajdani „tisztaszobája”, a századfordulós polgári otthonok hangulatában van berendezve.

Télikertek – Budapest

Kiegészítő oldalunk témája: Híres épületek – Télikertek Budapesten. A  szecessziós stílus magyarországi felívelésének fénykorában „úri divat” lett a télikert építés: elegáns házak díszét képezték az üvegezett szalonok, közösségi termek, aulák, hallok a díszes ólomüveg ablakok alatt. – Télikert Budapest, télikertek mint polgári épületek díszei, budapesti szecessziós házak, a szecesszió mint építészeti stílus, ólomüveg ablak, színes üveg ablakok, építés, épülettervezés, ólomkeret, télikertek építése Budapesten