A télikert eredete
Télikert (angolul winter garden, conservatory, németül wintergarten; franciául jardin d’hiver) = természetes megvilágítású fűtött helyiség, amely egzotikus, fagyérzékeny növények, illetve dísz- és szobanövények téli vagy egész éves elhelyezésére szolgál.
A télikertek története a régmúltba nyúlik vissza. Tény, hogy az ókori Róma átriumainak falát virágokkal teli cserepek díszítették – ez valamiféle előképe lehet a mai megoldásoknak. A XVI– XVII. században, a gyarmatbirodalmak virágzásának az idején nagyon elterjedtek az üvegházak, amelyeket a mai télikertek elődjének tekinthetünk. Ebben az időben Európában egyetlen palota sem épülhetett meg enélkül. A XIX. században az angol arisztokrácia körében divatba jöttek a beüvegezett „nyári sarkok”. Ezekre akkora volt a kereslet, hogy a „télikertek” kivitelezőinek folyamatos gyártásra kellett berendezkedniük. Azonban a kor műszaki lehetőségei nem tették alkalmassá arra, hogy az ilyen nyári sarkokban egész évben megfelelő hőmérsékletet biztosítsanak a benne elhelyezett növényeknek. A szél és eső elől üvegezéssel védett házrész a központi fűtési technikai megvalósítása után terjedt el az európai városkörnyéki udvarházakban a XIX. században, és elsősorban a kerti pálmák teleltetésére szolgált. A télikertek a múlt század második felében élték második felvirágzásukat. Nyugaton igen népszerűek lettek, az épületek kedvelt tartozékaivá váltak. Nálunk, Magyarországon a télikertek lassan honosodnak meg. Még ma is luxuscikként tekintünk rájuk. Azonban ez közel sincs így.
A télikertek rendeltetése, funkciója
Alapfunkciója a benne tartózkodó személyek feszült testi állapotának lazítása, a jobb, oldott közérzet létrehozása. A csapadékos, hideg téli időben mindenkire pozitív hatással van egy élő, tarka virágszőnyeg látványa. A zöld környezetben elmúlik a fáradtságunk, visszajön az életkedvünk, energikusabbak leszünk, csökken a stressz kialakulásának esélye. Zöld környezetben között élvezhetjük a növények rekreációs hatását.
A tudósok a kikapcsolódás egyik eszközének, élményterápiának tartják a télikert zöld növényeinek szemlélését. A télikert nemcsak az otthonokban fejti ki relaxációs funkcióját, hanem a munkahelyeken is. A számítógép előtt ülő hivatalnoknak vagy a kétkezi munkásnak ugyanakkora feltöltődést jelent a zöld környezetben eltöltött ebédidő.
A gyerekek számára az ilyen kert a növények tapasztalati úton történő megismeréséhez nyújt kiváló lehetőséget. Olyan egzotikus növényekkel ismerkedhetnek meg, amelyeket legfeljebb csak képekről láthattak azelőtt. De egyetlen rajz sem tudja visszaadni az élő növények finom részleteit. Ezért a télikertek hasznosak az óvodákban, iskolákban, gyermekkórházakban és rendelőintézetekben.
A télikert mint építmény
A télikert rendszerint fém, alumínium vagy fa vázszerkezetű, üveg vagy műanyag borítású különálló építmény vagy a nappalihoz csatolt beüvegezett veranda.
A beépített terasz mint télikert a kertet és a lakóházat összekötő – a család kényelmes pihenését szolgáló – helyiség, ahonnan az üvegfalon keresztül télen is gyönyörködhetünk kertünkben, vagyis az ilyen létesítmény közvetlen kapcsolatot teremt a természettel. Ez egy különleges szoba, amely félerészben kert, felerészben ház.
A télikert mint energiacsapda
A télikert csökkenti a házunk fűtési költségeit
A télikertek két nagy csoportját különböztetjük meg: fűtött és fűtetlen. Amennyiben egész évben lakótérként szeretnénk használni, akkor fűtött télikertet építsünk magunknak.
Nem fűtött télikert esetén az épületrész hőkiegyenlítő zónaként szolgál a kert és a lakóház között. Ebben az esetben pénzt takaríthatunk meg a fűtésszámlán, ugyanakkor nem használhatjuk egész évben lakótérként. Az itt elhelyezett növények termesztési ideje fűtés nélkül is meghosszabbítható. Az épületrész hőkiegyenlítő funkcióját a napenergia hasznosításával éri el. A befogott napenergia hasznosítása függ a hősugárzás intenzitásától, a beesési szögtől, és a beüvegezés típusától. A napfény elektromágneses hullámként éri el a Föld felületét. Az üveg átengedi a napfényt, de a növényekről, az üvegház berendezéseiről, a falakról és padlóról visszavert sugarak már nehezebben jutnak ki, mint ahogyan oda behatoltak. Ez a napsugárzás átalakulásával magyarázható. Az üveg könnyen átereszti a rövidhullámú elektromágneses sugarakat (ilyen a fény), ami a télikertben hosszúhullámú hősugárzássá alakul át, azonban az üveg már nem engedi vissza ezeket a sugarakat. Tehát a télikertek az üvegházhatás (hőcsapda-elv) jelenségét hasznosítják, ezáltal van melegebb az üvegfalú, üvegtetejű helyiségben, mint környezetében.
Milyen legyen a télikert mérete?
15 nm-nél kisebb területű télikertet nem célszerű építeni. Miért? Először is ennél kisebb terület esetén megnő az egy négyzetméternyi terület bekerülési költsége. Másodszor kis területen nem sikerül harmonikusan elhelyezni a növényeket és a berendezési tárgyakat. Az ilyen kis méretű beüvegezett rész inkább csak szélfogóként működhet.
A télikertek ajánlott magassága legalább 3 méter. Az építmény és a tetőzet formája a megrendelőtől függ. Formáját tekintve lehet négyszög, sokszög vagy kör alakú. A korszerű építéstechnikák lehetővé teszik akár a legfantasztikusabb tervek megvalósítását.
A télikert tájolása
A télikert egy gyönyörű, bonyolult egység, amelyben minden mindennel összefügg. A szabályos működéséhez a télikert tervezésénél figyelembe kell venni elhelyezkedését, tájolását, formáját, méretét, a tető dőlésszögét, szellőztetési és árnyékolási rendszerét stb., mivel ezeknek döntő szerepük van abban, hogy kényelmes körülmények között élvezhessük az itt eltöltött időt.
A télikert bármilyen fekvésű lehet, amit elsősorban annak rendeltetése: szabadidő eltöltése, munka (iroda, dolgozószoba, stúdió), illetve a természet közelsége határoz meg.
Az északi tájolású télikert kevésbé akkumulálja a napenergiát, mint a déli fekvésű, ugyanakkor csökkenti a főépület hőveszteségét. A kiegyenlített fényviszonyok miatt különböző funkciók ellátására alkalmas. Zöld oázisnak tekinthető a konyha és étkező meghosszabbításaként. Fűtéssel munkahely kialakítására, alkotómunkára és képzőművészeti tevékenységre (pl. festőműhely) tehetjük alkalmassá. Ebben az esetben a fűtésen kívül gondoskodni kell a megfelelő hőszigetelésről is. Természetesen az északi fekvés nem igazán alkalmas fény- és hőkedvelő növények termesztésére, jóllehet a télikertbe leginkább árnyékkedvelő növényeket telepítenek.
Északi fekvés esetén a télikert energiatakarékossága úgy érvényesül, hogy a zsiliphatás miatt a szél és a hideg nem éri közvetlenül a lakóépület északi falát, és ezzel megoldottuk a ház hővédelmét. Az északi fekvés ideális dolgozószoba, festőműhely vagy haszonnövények nevelésére létesített üvegház kialakításához, mivel a szórt fény egyenletes megvilágítást biztosít. Többet kell költenünk hőszigetelésre, fűtésre, ugyanakkor nyerünk azon, hogy nincs szükség árnyékolásra, légkondicionálásra.
A keleti fekvés előnyeit reggelizéskor élvezhetjük, amikor már kora reggel a felkelő nap sugaraiban gyönyörködhetünk. Rendszerint délután sem hevül túl, ezért különösebb árnyékolást és szellőztetést sem igényel.
A nyugati fekvésű télikert az esték kellemes eltöltését biztosítja, mivel a nappal összegyűjtött meleget átadja az ott tartózkodók.
Déli fekvés esetén az energiatakarékosság a legfontosabb szempont, mivel télen az ilyen tájolású télikertek hőnyeresége a legnagyobb. Nyáron a benapozás mértéke elérheti a 12 órát. A közvetlenül beeső napsugarak a helyiség levegőjét 70–80 fokra is felmelegíthetik, ezért az ilyen télikert lakótérként való használata során gondoskodni kell az árnyékolásról, szellőztetésről és légkondicionálásról, különben nyáron az ilyen szobában elviselhetetlen trópusi hőség alakul ki. Ugyanakkor a déli fekvés télen megvédi a főépület, így jelentős hőenergia takarítható meg. Ezért itt uszoda kialakítása is célszerű lehet.
Télikert: természetes megvilágítású fűtött helyiség, mely egzotikus, illetve dísz- és szobanövények téli elhelyezésére szolgál. Eredete, rendeltetése, funkciója. tájolás – fűtés télen, napenergia hasznosítás, növény termesztés, helyes tájolás