Télikert építés és télikert gyártás Budapest és Magyarország területén. Terasz beépítés: üveg ajtó, ablak télikerthez. Üvegtető és polikarbonát a teraszon! Kérjen ingyenes árajánlatot!
Kategória: növények
Növények elhelyezése télikertben, fedett teraszon. Szobanövény, dísznövény a lakásban, zöldségek és fűszernövények termesztése. Teleltetés, üvegház, télikert, terasz
Egy jól megtervezett szobakert nemcsak kényelmünket szolgálhatja, hasznot is hozhat háztartásunk számára, amennyiben haszonnövényeket nevelünk benne. Ahhoz, hogy üvegházban vagy télikertbentermeszthessük kedvenc zöldségeinket, először is jelentős kezdeti beruházásokra van szükség: télikert felépítése, energia biztosítása, kémiai anyagok (növényvédő szerek) beszerzése stb. Ebből kifolyólag már az elején érdemes odafigyelnünk néhány szempontra a télikert intenzív működtetése érdekében:
A szigorú értelemben vett technológiai előírások betartása és az újabb technológiai szabályok figyelembevétele, mint amilyen a talaj nélküli növénytermesztés, csepegtető szalaggal történő öntözés, trágyázás és tápoldatozás, mágneses vízzel való öntözés, saját központi fűtés használata, biológiai és ökológiai védekezés a növénykórokozók ellen, a szén-dioxid- és mesterséges fény felhasználása, stb. Például a csepegtető öntözés a legalkalmasabb öntözési módszer üvegházakban, hiszen automatikusan történik és általa a gyökerek számára is pontos vízadagolást lehet biztosítani.
A nyereség maximalizálása érdekében fontos a növények megfelelő vetésforgóban történő termesztése, ami minimálisra csökkenti a kártevők felbukkanását, maradékanyagok (reziduum) felhalmozódását. A nagyobb nitrogén szükségletű növények után kerülnek sorra azok, melyek megkötik a nitrogént (zöldbab vagy zöldborsó), így a zöldségek nitrát tartalma optimális szinten marad.
A növénykultúrák gondos kiválasztása aszerint, hogy melyekre van fokozott kereslet a piacon, melyek a hosszú távon művelhető fajok stb. Nem szabad megfeledkezni a termény minőség szerinti feldolgozásáról sem.
A hibrid fajták kiemelt fontossága, mert erőteljes növekedést, magas hozamot, fokozott életképességet és termésbiztonságot ígérnek.
További szempontot képezhet még a termény-diverzifikáció és ezzel párhuzamosan olyan zöldségekre való szakosodás, melyek termesztési technológiája korszerűsítés alatt áll; a növényvédő szerek beszerzése és körültekintő alkalmazása, természetesen minimálisra csökkentve a környezetszennyezési kockázatot. („Új generációs” herbicid készítményeket ajánlatos alkalmazni kis mennyiségekben, mert ezek hatékonyak és viszonylag gyors, biológiai úton lebomló anyagok.)
A szabályokat betartva mind a piaci kereslet, mind saját háztartásunk számára bőséges mennyiségben termeszthetünk konyhakerti zöldségeket akkor is, amikor a hideg évszakokban szabad ég alatt a zöldségtermesztés már nem lehetséges a kertünkben.
Az otthonunkban nevelt déligyümölcsökkel különlegessé tudjuk tenni az étkezéseket, de miért ne fűszerezhetnénk meg saját nevelésű borssal is a vasárnapi ebédet? A télikertek, üvegházak vagy beépített teraszok különlegessége lehet a bors.
A növény a trópusi őserdőkből származik, és az emberiség egyik legősibb fűszernövénye. Sokáig termésének értéke vetekedett az aranyéval, bár eleinte inkább szelleműző és csodatévő tulajdonságai miatt vágytak birtokolására. Értékére jellemző, hogy a gót betöréskor Alarich nyugati gót király háromezer font fekete borsot követelt Rómától.
Magyarországon az első kódexek mint gyógynövényt említik, és nem véletlen, hogy „borsos áron” adnak valamit. A XIV-XV. században még előfordult, hogy a vámot borsban fizették meg.
Szaporítás, nevelés
A bors őshazája az india őserdők térségében található. A Piper nigrum, a borsfélék (Piperacaea) családjába tartozik, mely 1400 fajt számlál. A sok fajtából csak a Piper nigrumot és a Piper longumot termesztik fűszernövényként.
A bors kúszó szárú növény. Hajtásai járulékos tapadógyökerekkel kapaszkodnak. Szárai világoszöld vagy sárgászöld színűek, az ízeknél megvastagodnak. Kétlaki növény.
A bors dugványozással könnyen szaporítható. Hajtáscsúcsai és kúszós szárának bármely része alkalmas dugványozásra. Mivel könnyen gyökeresedik, nagy hajtásrészeket is felhasználhatunk. Tőzeges homokban vagy humuszban gazdag, laza szerkezetű talajban gyökereztessük. Rendszeres öntözéssel, nagy páratartalom mellett a télikertben vagy üvegházban 3-4 hét alatt meggyökeresedik.
Edényekben, zárt, párás, egész évben meleg helyen, beépített teraszon, télikertben, esetleg szobakertben kell tartani. A sikeres borstermés nehéz feladat. Alapfeltétel, hogy hím- és nőivarú növényeket is beszerezzünk. A növények kapaszkodását támaszrendszerrel, esetleg pergolával oldhatjuk meg. Naponta öntözzünk. A 3-4 éves növények már rendszeresen teremnek. Ha télikertben vagy üvegházban, edényben termesztjük a borsot, csak a mesterséges beporzásban bízhatunk. A legjobb megoldás, ha a nyári időszakban kinyitjuk az üvegház, a télikert ablakait., hogy elősegítsük a természetes beporzást.
Az otthonunkban, a télikertben vagy üvegházban, esetleg beépített teraszon nevelt teacserjéből készült teakeverék különleges ajándék lehet kedves ismerőseink, rokonaink számára. Egyáltalán nem bonyolult dolog otthoni körülmények között ennek a növénynek a termesztése.
A tea meséje
Valamikor, több mint négyezer évvel időszámításunk előtt az egyik indiai uralkodó Darma nevű fia a vad Kínába utazott, hogy az ottani népeknek átadja Buddha tanításait. Azért, hogy elől járjon jó példával, szent életet élt, és megvont magától minden földi örömöt. A sanyargatásba belefáradt teste egy napon nem bírta tovább, és álomba szenderült. Ébredéskor Darma szörnyű haragra gerjedt, és hogy az eset többet ne fordulhasson elő, levágta a szempilláit. Az ég figyelme ekkor az ifjúra terelődött, és az isteni hála jeleként szép növények nőttek a szempilláiból. Ennek a növénynek a levelei pedig meggyógyították az ifjú lelkének és testének minden panaszát.
A tea terjedésére valamivel hihetőbb magyarázatot adnak a VI. századból fennmaradt kínai írások, melyek erre az időre teszik azt a felfedezést, hogy a tea cserje leveleiből főzött ital amellett, hogy fogyasztása kellemes időtöltés, elűzi a fejfájást és serkenti a gondolkodást.
Katona Dienes 1850-ben arról írt, hogy a kínai emberek a poshadt bűzös vizet felfőzik, és tealevelekkel teszik azt kellemesebbé, így bármilyen vizet meg tudnak inni. Ez persze felettébb naiv gondolkodásmódra vall.
Az európai emberek sokáig úgy vélték, hogy valójában a forralt víz van jó hatással az emberi szervezetre és az emésztésre, mert „olyan kevés levelet főznek bele, ami senkinek se nem árthat, se nem használhat”.
A keleti ember életére és filozófiájára, gondolkodásmódjára nagy hatást gyakorolt a tea. A hétköznapokban ez úgy jelent meg, hogy emberi jellemzésre is használták a kifejezést: „az ember tea nélkül”.
Otthon termesztett teanövény
A szubtrópusok és trópusi hegyvidékek növénye napjainkban Indiában, Sri Lankán, Japánban, Indonéziában és Oroszország egyes vidékein is megtalálható.
A tea rokonai trópusi fás növények. A teafélék (Theaceae) családjába tartozik. Rokonával a kaméliával közös nemzetséget viselnek (Camellia). A tea a Camellia sinesis cserje hajtáscsúcsából készül. Rokonai Magyarországon vadon nem tenyésznek, a tea az üvegházak és télikertek különlegessége.
Megfelelő gondozás mellett a kertben is átteleltethető a cserje, de a beépített terasz sokkal kellemesebb és megfelelőbb hely számára.
A teát nem csak a belőle főzhető ital miatt termesztik és szaporítják, a növény a télikert szép díszvirága is lehet.
A tea szaporításának módjai, fontossági sorrendben: magvetés, dugványozás, szemzés és oltás.
A magvakat lehullásuk után azonnal össze kell szedni és el kell vetni, mert gyorsan romlik csírázóképességük. A csírázás akár 2-3 hónapig is eltarthat, a magokat cserépbe vagy ládába, 3 cm mélyre rakjuk úgy, hogy a köldökrész lefelé nézzen.
A fiatal, kis növényeket az első évben, a télikertben vagy üvegházban, nagy páratartalom mellett, árnyékolva neveljük. Az év vége felé fokozatosan csökkentsük a párát, a természetes légnedvességig. A dugványnövényeket fél évig nem szükséges trágyázni vagy tápoldatozni. 1-2 év után az árnyékolást is lecsökkenthetjük. A teacserjéket edénybe és szabadba kiültetve nevelhetjük. Az edényes növények a télikertben vagy teraszon telelhetnek.
A teanövények tápanyagban gazdag, nagy humusztartalmú, jó vízáteresztő képességű talajokat kedvelnek. Egészséges, szép növények csak savanyú (4-6 pH) talajon fejlődnek.
A teacserjék tápanyagigényesek. Egyéves kortól rendszeresen tápanyagpótlásról kell gondoskodni. A szerves trágyák mellett műtrágyákat és különböző tápoldatokat is adagolhatunk.
A tea szereti az egyenletesen magas csapadékmennyiséget, ezért a télikertben és üvegházban rendszeresen kell öntözni.
A magcsemeték 3-4 éves korukban érik el a rendszeres szedéshez szükséges fejlettségüket. Megfelelően meleg környezetben egész évben virágoznak és teremnek. Ha télen teleltetjük a növényt, akkor ősszel virágzik és terem. Saját teát nevelhetünk üvegházban, télikertben részletei…
Történészek és régészek kutatásai szerint már a sumér birodalomban is rendszeresen fogyasztották a citromot. Akkor még nem tudtak C-vitamin forrás mivoltáról, a rossz szellemek és a betegség elűzésére használták. Az egyiptomi kertekben is neveltek már kitrifákat, ennek latinos átirata a Citrus, ahogyan ma nevezzük.
A korai időkben gyógyszernek, illatszernek használták, héjának rágcsálását a rossz lehelet ellen művelték. A görögök perzsa alma néven emlegették, a rómaiak rettenetesen fanyar íze miatt ellenméregnek is nevezték. Indiában a máglyahalálra ítéltek citrommal a kezükben mentek a halálba, abban bízva, hogy így távol tarthatják a rossz szellemeket utolsó útjukon.
A citrom mai típusa csak később, a középkorban jelent meg Európában, a mai formájában. A limonádé mellet továbbra is használták orvosságként. Az igazi ismertséget és elterjedését az arabok szorgalmazták. Náluk tiltott az alkohol fogyasztása, ezért nagyon megörültek annak, hogy egy újféle üdítő italt találtak. Kifejezetten limonádékészítési céllal kezdték el termeszteni. Példájuk nyomán a XI. században Spanyolországban és Szicíliában is citromkerteket telepítettek.
Magyarországra feltehetően Mátyás korában érkezhettek az első citromok Olaszországból.
Francia télikert
A világhírű versailles-i kert mintájára a főúri villák télikertjei a divatnak megfelelően ettől kezdve citrom- és narancsvirágoktól illatoztak. A citromfák meghódították a Schönbrunn, Pozsony, Budavár, az Esterházyak, Grassalkovichok és az egri püspökségtélikertjeit.
Érdekes, kevéssé ismert tény, hogy az 1800-as években Jezsuita szerzetesek vitték magukkal a citromot Amerikába.
A citrom szaporítása és nevelése
A citrom (Citrus limon) a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozik, a 33 fajt magába foglaló Citrus nemzetség tagja.
Az egzotikus vidékről származó ritkaságok mellett a citromfélék családjának tagjai Magyarországon is előfordulnak. Tölgyesekben honos a Kőrislevelű ezerjó vagy erősfű (Dictamnus albus). Magyarországon a citrom szobai tartásának nyomaira már a 19. század első felében rábukkanhatunk.
A citrom alapvetően cserje, vagy kis fa. Levelei kemény tapintásúak, viaszos zöld színűek. Gyakori a nagy számban fejlődő virágok között a fejletlen termőt és bibét tartalmazó típus. A virágok erős, jellegzetes illatúak.
Gyümölcseik kezdetben zöldek, később megsárgulnak.
A citromok magvetéssel, szemzéssel, dugványozással és oltással szaporíthatóak. A magból fejlődő növények csak hosszú idő után virágoznak, és terméseik gyenge minőségűek. A magcsemetéket ezért ajánlatos szemezni vagy oltani.
A szemzéshez és oltáshoz 2-3 éves magcsemetéket használhatunk alanyként. A magokat ládában vagy cserepekben, a felső homokrétegbe 1-2 cm mélyen rakjuk, a homok alá humuszban gazdag, laza szerkezetű földréteget teszünk. A cserepeket üveglappal takarjuk le és meleg helyen tartsuk, legalkalmasabb erre a télikert vagy az üvegház.
Tavasztól nyár végéig szemezzük. A citromnak jó alanya a citrom és narancs. Jó eredésre akkor számíthatunk, ha az alany héja könnyen elválik a farésztől. A szemzésnél T vagy fordított T alakban vágjuk be és csúsztassuk az alanyba. Szorosan kössük le.
Párás félárnyékos télikertben a szemezések 2-3 hét alatt megerednek.
A citrom remekül szaporítható dugványozással, a tavaszi és nyár eleji időszakban erednek jól.
A citromfákatedényben neveljük, nyáron a szabadban tartjuk, télen a télikertben vagy beépített teraszon érzi magát a legjobban.
Miért a télikert a megfelelő dísznövényeink számára?
Növények a télikerben, beépített teraszon.
A növények fejlődéséhezmegfelelő hőmérsékletre van szükség, mely nem feltétlenül egyezik meg az ember számára komfortosnak tartott értékekkel. A mérsékelt égövi növények a hőingadozást jól elviselik, sőt a nappali és éjszakai változásokat igénylik is. A lakásban tartott növények azonban többnyire trópusiak, melyek fokozottan érzékenyek. A hőingadozás megváltoztathatja a növények anyagcsere-folyamatát, mely károsan hathat fejlődésükre, gátolhatja légzésüket.
A hőmérsékleti igényük szerint a következő növénytípusokat különböztetjük meg (télen igényelt hőmérséklet):
hidegházi 8-12 Celsius fok
mérsékeltházi 12-18 Celsius fok
melegházi 18-22 Celsius fok.
A nyári hónapokban a növények által elviselt vagy igényelt hőmérséklet sokkal magasabb, 30-35 Celsius fok is lehet. A téli hónapokban a megfelelő hőmérsékletet fűtéssel oldjuk meg, amelyet természetesen az ott élő emberek igényeihez igazítunk. A dísznövények számára éppen ezért kellemes környezet biztosítható a lakástól részben elkülönülő télikertben.
A növények számára fontos az ablak közelsége, hogy fejlődésükhöz elengedhetetlen napfényhez hozzájuthassanak. A szobákban a radiátorokat a megfelelő cirkuláció miatt az ablakok alá szerelik, így erősen behatárolt, hogy az ablakpárkányokon milyen dísznövényeket nevelhetünk. A télikertek azonban sajátos kialakításuk miatt tökéletesen megfelelnek mindenféle szoba- és dísznövény nevelésére.
A növényeknek szükségük van a friss levegőre. A télikerteket nyáron egész nap nyitott teraszként is használhatjuk, ezért a friss levegővel nem lehet probléma. Egyébként a szobanövények esetében télen a déli órákban jó szellőztetni, nyáron pedig a reggeli órák a legalkalmasabbak erre. Fűtés és szellőzés a szobanövények nevelésében részletei…
A télikertek, üvegházak és beépített teraszok a természet kicsinyített másai otthonunkban. Mivel nem mindig van lehetőségünk teljes méretű fák telepítésére és ültetésére, jó megoldásnak kínálkozik a bonszai beszerzése vagy nevelése.
A bonszai szó jelentése : tálba telepített növény, de ennél sokkal többet jelent az eljárás, mert évezredes kultusza van. Az időszámításunk előtti évszázadokból a kínaiaktól ered a bonszai, ahol művészi rangra emelték a növény nevelését. Európában a japánok mutatták be először az 1878-as párizsi világkiállításon. Elterjedése a II. világháború utánra tehető. Egyesek sanyargatásnak tartják az eljárást, más növénykedvelők a törpe, de arányos formájú növény láttán rögtön „beleszeretnek” a bonszaiba. A télikertek és pihenőkertek ideális helyszínei a törpefácskák nevelésének, gondozásának.
A készen vásárolt növények ára nagyon borsos, mivel éveken keresztül nevelik őket. Aki úgy határoz, hogy belevág és megkísérli saját kezűleg, annak leírunk néhány ötletet.
Tanácsok bonszai neveléshez
A trópusi égövben honos növények számára otthonukhoz hasonló körülményeket kell teremtenünk, ezért is alkalmas a télikert, beépített terasz vagy az üvegház erre a feladatra.
A tál megválasztása lényeges kérdés. A növény nagyságához kell méretezni, nem lehet azonnal a kész növény táljába ültetni, mert a növény által nem használt talaj bomlása gyökérrothadást okozhat. Különböző formájú, belül nem mázas, égetett agyagtálat kell használnunk, mert a tál nedvfelszívó tulajdonságára a nevelés során építünk.
Minden bonszaistílusnak sajátos tálat érdemes választani.
Néhány példa erre:
a több törzsű, kúszó gyökerű bonszai részére kerek, lapos tál a legmegfelelőbb.
a lecsüngő bonszai részére a magas négyszögletes vagy a magas kerek edényt tartják jónak.
az egyenes törzsű, söprő alakú lomblevelű fa részére lapos, téglalap alapú tál a legjobban illő.
A legjobb, ha konténeres növényt vásárolunk, mert az edénye nevelés miatt jobban elviseli a rá váró viszontagságokat. A növény gyökérzetét szétbontjuk, és éles késsel visszavágjuk a tál méretének megfelelően. A gyökérzetet a tálban drótozással rögzítjük. Drótozásra rozsdamentes réz- vagy alumínium drótot használhatunk. A gyökeret úgy rögzítjük, hogy a tál alján lévő csurgalékvíz-levezető lyukon átfűzve kötözzük a tálhoz a gyökérzetet.
A beültetés után a föld feletti részek törpén tartását és a kívánt forma elérését metszéssel és drótozással érhetjük el. A drótozás következtében a növény tápanyagszállítását akadályozzuk, s ezzel a formáját is befolyásoljuk.
A télikertben nevelhető néhány bonszaitípus:
Chokan – egyenes törzsű fácska
Moyogi – a fa törzsét S alakúra kell nevelni
Fu kinagachi – a fácskát úgy kell kialakítani, mintha a viharos szelek tépázták volna meg
Bonszai a télikert csodája, melyet minden ember elérhet. A bonsai számára ideális hely lehet a jól megtervezett és megépített lakásokban és házakban a télikert. Gondozzuk, neveljük őket megfelelően, szakszerűen. Olvashatunk még a blog bejegyzéseiben ilyen témákban: növények, dekoráció, növény termesztés, télikert, bonszai, gyógynövények
A már elkészült és a helyszínen végleges formájában beszerelt télikert berendezésénél érdemes figyelnünk a tér célszerű beosztására. Gondoljunk csak bele, hogy milyen nehézségekkel jár, ha minden kis négyzetméterre növényeket és bútorokat pakolunk: nagy nehézségeket jelenthet ez az elrendezés a télikert tisztán tartásában.
Érdemes a növények és a berendezési tárgyak között helyet hagyni, hogy könnyedén lehessen takarítani a padlót vagy akár a növényeket is, hiszen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a télikertben a higiéniára is. A sok növény és a párás levegő miatt a baktériumok, kórokozók nagyobb mértékben elszaporodhatnak, így érdemes havonta legalább egyszer megtisztítani a növényeket. Január környékén a pajzstetvek, február elejétől pedig a takácsatkák és a levéltetvek is megjelenhetnek – ezek veszélyt jelentenek a növényekre.
A tisztán tartás mellett gondoskodnunk kell a megfelelő hőmérsékletről is: átteleltetési hőmérsékletet kell biztosítani a növényeknek, tehát ügyeljünk arra, hogy a hőmérséklet ne szökjön nagyon magasra, és arra, hogy a fagymentes szellőztetés biztosítva legyen.
E témában további tanácsokért forduljon hozzánk bizalommal!
Az üveg felületek és a műanyag keret tisztítása
Takarítás, üvegtisztítás a télikertben
Gondosan meg kell válogatnunk azokat a szerszámokat és eszközöket, amelyekkel a télikertek elemeit tisztán tartjuk. A többrétegű és minden külső hatással szemben jól ellenálló üvegek egyetlen dologra érzékenyek: a kemény szemcsék – például homok – még a legkeményebb üvegfelületeket is megkarcolhatják. Éppen ezért fokozottan ügyelnünk kell arra, hogy a nagy ablakfelületek tisztításakor a növények alatti földből a legkisebb rögöcske se kerülhessen a tisztító és törlő szerszám és az üveg közé.
Ugyancsak érdemes odafigyelni a műanyag elemek megtisztítására: bár ezek is ellenállóak a legtöbb vegyszerrel szemben, egyes erős kémhatású mosóporok, savas hatású tisztítószerek hosszú távú használata kárt tehet bennük. Érdemes a megvásárolt szerek használati utasítását alaposan tanulmányozni, mielőtt műanyagfelületre visszük. Az ablak- és ajtókeretek dörzsöléssel való tisztításától is tartózkodjunk: a bő vizes lemosás sokkal hatásosabb, és így nem marjuk össze a tükörsima felületeket. A lényeg tehát, hogy kerüljük az erős vegyszerek és a kemény dörzshatású szivacsok használatát, mert ezek felsérthetik a védőréteget és csökkenthetik a műanyag ablakok ellenálló képességét. Makacsabb szennyeződések esetében se kapirgáljunk késsel vagy zsilettpengével, legtöbbször elég a langyos vízben egyszerű háztartási mosogatószer és egy puha, „szálmentes” rongy használata. Ezzel a legegyszerűbb módszerrel eredményesen tisztíthatjuk a műanyag ablak-ajtó keretét és üvegezését egyaránt.
A tiszta télikert – takarítás, lemosás
A megépített és berendezett télikert tisztán tartása egyszerű eszközökkel megoldható. A takarításhoz hagyjunk elegendő szabad területet a bútorok és növények között, a műanyag és üveg felületet pedig ne dörzsöljük, csak mossuk le langyos vízben oldott mosószerrel. A blog bejegyzés kulcsszavai: üveg tisztítás, télikert takarítás, tisztán tartás, ésszerű berendezés, növények megtisztítása a télikertben, műanyag ablak és ajtó, üveg berendezési tárgyak
A kaktuszféléket és a pozsgás típusú növényeket páratlan szín- és formagazdagság jellemzi. A mérsékelt égövben kihasználhatjuk télikertünk adottságait, hogy ezek az egzotikus növények otthonunkban örvendeztessenek bennünket.
A kaktuszok matt kavicsszerű leveleikkel vagy tövises bordázott szárukkal meglepő látványt nyújtanak otthonunkban. Remek esztétikai élmény érhető el, ha kihasználjuk a fényes és molyhos levelekben vagy a lágy és szúrós tövisekben rejlő ellentétet.
Hőmérséklet
A kaktuszok és egyéb növények kiválasztása és megvásárlása előtt vizsgáljuk meg, hogy milyen hőmérsékletet és öntözést igényelnek. A legtöbb sivatagban honos növénynek teljes napsütésre van szüksége, ezért a szabadban csak olyan helyen nevelhetőek, ahol az évi hőmérsékleti minimum 16 Celsius fok, ezért értelemszerűen az üvegház és a télikert a legmegfelelőbb a szobanövények számára.
Öntözés
Ha a kaktuszok és pozsgás növények megfelelő télikerti klímában vannak, pusztulásuk leggyakoribb oka csak a túlöntözés lehet. Még a gyakorlott és tapasztalt kaktusztermesztők számára is nedvességmérő használata ajánlott a növény megfelelő öntözéséhez. Az öntözésnél vegyük figyelembe:
Ezek a növények jól tűrik a szárazságot, hosszú ideig megélnek víz nélkül, ezért ha nem vagyunk benne biztosak, inkább ne öntözzünk.
Tavasszal és ősszel 1-2 hetente öntözzük télikerti kaktuszainkat.
Nyáron mindig akkor öntözzünk, amikor a talaj a virágcserépben már közelít a kiszáradáshoz.
Varázsoljunk sivatagot a télikertbe
A többségükben száraz élőhelyekről származó kaktuszok és pozsgások változatos alakjukkal, színükkel és mintázatukkal nagyszerű lehetőséget kínálnak a sivatag hangulatát idéző növényegyüttes kialakításához. Olyan növényeket ültessünk össze, melyek hasonló környezeti igényűek.
A télikertben jól mutató kaktuszfélék:
Aporocactus – Mexikóból származó kaktuszféle, mely fákon, sziklafalakon telepedik meg. Kitűnő ámpolnanövények, lecsüngő hajtásaik jól mutatnak a függőkosarakban.
Ariocarpus – ez a faj Texas déli részén és Mexikóban őshonos. Kövekre, sziklákra emlékeztető alakjuk révén a télikert valódi ékessége lehet. Sárga színű virága a növény központi részén jelentkezik.
Echinocactus – a sünkaktuszok nemzetsége, valaha minden kaktuszt hozzá hasonlítottak. A gömb alakú, Mexikóban és az USA-ban őshonos kaktusznak aranysárga és bíborvörös virágai vannak. Általánosan ismert fajtája nem igényel különösebb gondoskodást.
Irodalom:
Kaktuszok és pozsgások / Terry Hewitt ; [társszerzők Claire Calman …, Keith Grantham …] ; [ford. Ács Eszter és Molnár Katalin] / [… fkép Peter Anderson …]. – Budapest : Panemex : Grafo, 2000 [Szeged] : Szegedi Kossuth Ny. – 176 p.
Kaktuszok és pozsgások ápolása / Pappné Tarányi Zita. – [Kistarcsa] : Csengőkert Kvk., 2014. – 159 p.
A virágok őszi bemenekítésének szükségessége a télikertbe függ attól, hogy milyen éghajlati övről származnak, milyen hőmérsékletet kedvelnek. Természetesen az évelő növények jól viselik a téli időjárást, azonban mivel a virágcserépben lévő föld nem olyan jó hőszigetelő, mint a természetben a mélyebb talajréteg, ahová a növény a gyökereit leeresztené, ezért minden cserepes virágot érdemes a lakásban elhelyezni az év hidegebb időszakaiban. Ha sok növény tartunk az udvaron, teraszon, balkonon, esetleg szeretjük a kaspós virágokat, ezeket már mennyiségüknél fogva sem lehetséges a szobákban tárolni, nem beszélve arról, hogy a téli hónapokban problémás az öntözésük, gondozásuk. A virágok fényigénye miatt nem tehetjük őket a sötét kamrapolcra vagy nem halmozhatjuk fel őket a pincében. Ilyenkor jön jól a kellemes meleg téli világ: a télikert.
Az elegendő fény elsődleges fontosságú a téli időszakban
A növények télikerti tárolása a novembertől februárig terjedő időszakban a legcélszerűbb. Ilyenkor növekedésükre és fejlődésükre a Justus von Liebig által leírt minimumtörvény vonatkozik, mely úgy fogalmaz, hogy az a növekedési tényező, amely a szükségletekhez viszonyítva a legkisebb mennyiségben fordul elő, határozza meg a növény jó fejlődését.
Hőmérséklet
Értelemszerűen a melegebb tájakon honos növények a magasabb hőmérsékletet kedvelik, míg a mérsékelt égövben élők alacsonyabbal is megelégednek. Megállapítható az, hogy általában a szobahőmérséklet a legtöbb növény számára kedvezőtlen. A száraz levegővel párosulva kedvezőtlenül befolyásolhatja a növények fejlődését, növekedését. A szobák páratartalmát nem ajánlatos egy bizonyos szint fölé növelni, míg a télikertben ezt gyakori vízpermetezéssel kényelmesen megtehetjük.
A fény kérdése
Bevilágító télikert Balaton
Dísznövényeink és szobanövényeink között akadnak olyanok, melyek napimádók, tehát igazán a napfény hatására tudnak jól fejlődni. Értelemszerűen növényeink között vannak olyanok is, melyek az árnyékban szeretnek élni és ott fejlődnek a legjobban. Jól megtervezett télikertünkben lehetőség van ezen optimális körülmények megteremtésére: erre már az építéskor érdemes gondolni.
Miért a télikertben és ne a szobában teleltessünk?
Ha télen erkélyünkről a szobába menekítjük cserepes virágainkat, azok a kevés fény hatására kis levelekkel reagálhatnak, melyek gyakran kifakulnak, vagy pedig besárgulnak. Ha pedig a virágokat túlzott napfény éri, napégést szenvedhetnek.
Napégés – olyan elszíneződés a növényen, amely szabálytalan, besüllyedő, világos vagy fehér, az egészséges szövettől élesen elhatárolódó foltokban nyilvánul meg.
A téli hónapokban a dísznövények fejlődésében a kevés fény a korlátozó tényező. A sötét téli napokon a szobanövények meglehetősen rosszul fejlődnek.
A szobaablak nem elég?
Sajnos sokan úgy gondolják, ha a növényeik az ablakpárkányon állnak, akkor fényben is vannak. Tudnunk kell azonban, hogy az ablakokban érvényesülő fényhatások függenek attól, hogy az ablak északi, déli, keleti vagy nyugati fekvésű, továbbá teljesen másak a fényviszonyok a földszinten, az emeleten és a tetőtéri lakásokban is – ismernünk kell a fény intenzitását abban az ablaknyílásban, amelyben a szobanövényeink vannak.
Miért kell fény a növényeinknek?
A napsütés, a fény szállítja a dísznövények számára a fotoszintézishez szükséges energiát. Ez a folyamat a virágok számára a legfontosabb élettani folyamat. A napfény hatására a szén-dioxidból és vízből a klorofill segítségével cukor és keményítő képződik. Ha a növényeink a télikertben az ott uralkodó napfényhatásoknak köszönhetően maximálisan tudják elvégezni ezt a feladatot, nemcsak növekedésükkel és virágzásukkal járnak a kedvünkben, hanem mintegy hulladéktermékként oxigéndús környezetet is teremtenek a pihenéshez.
A fotoszintézis már alacsony megvilágításnál is végbemegy, de mivel nem képződik megfelelő mennyiségű keményítő, azaz szénhidrát, ezért a növények a saját anyagukat használjál fel, így satnya leveleket hajtanak.
Minél több fényt kapnak a növények a télikertben, annál jobban fejlődnek.
Napos helyeket kedvelő növények:
Acalypha, Aloe, Ananas, Amigozanthos, Ardisia, Bambusa, Cactaceae, Capsicum, Celosia, Cereus, Chamaeropus, Citrofortunella, Codiaeum, Coleus, Cycas, Lándzsarózsa, Kövirózsa, Szobafenyő, Kroton, Sündisznókaktusz, Mikulásvirág, Gerbera, Hibiszkusz, Hajnalka, Madagaszkárpálma, Golgotavirás, Rózsa. Ezek remekül érzik magukat a jól megtervezett télikertben.
Miért szeretjük a déli gyümölcsöket? Nemcsak azért, mert finomak, hanem azért is, mert egy érdekes távoli világból származnak, idegenek és ritkák.
Az egzotikus tájak növényeinek tisztelete, kultusza már a középkorban virágzott. A királyi és főúri oranzsáriumok és télikertek nagy becsben álltak, a gazdagság jelképei voltak. Ezt az egykori királyi csodát varázsolhatjuk otthonunkba egy télikert építésével. Ennek köszönhetően lehetőségünk lesz arra, hogy saját narancs- vagy mandarinfánkról csemegézzünk.
Gránátalma
Reneszánszát éli a gránátalma fogyasztása. A jóízű gyümölcs és annak leve többféle betegségre is gyógyírt jelenthet. A gránátalma vesekő ellen alkalmazható, vérzéscsillapító, lázcsillapító, féreghajtásra és mustkészítésre is alkalmas. Mivel könnyen szaporítható, ezért alkalmas vendége lehet télikertünknek, üvegházunknak.
Füge
Ez az egyik olyan egzotikus növény, mely megfelelő gondozás, növényápolás mellett kertjeinkben is megél, de télikertünkben valódi otthonra találhat a mi gyönyörűségünkre is. A fügének nemcsak termése nagyon egészséges, de levele is hasznos, hiszen egykor a paradicsomban mire mentek volna nélküle ősszüleink.
Ezeken kívül sok egyéb gyümölcsöt és számos fűszernövényt termeszthetünk, nevelhetünk, szaporíthatunk télikertünkben.
Növényfajta
A szaporítás módja
magvetés
dugványozás
sarjak ültetése
szemzés
oltás
különleges
ananász
*
avokádó
*
*
*
*
babér
*
*
*
babán
*
*
bors
*
citrom
*
*
*
*
dinnyefa
*
füge
*
*
*
fügekaktusz
*
*
gránátalma
*
*
*
*
szentjánoskenyér
japán naspolya
*
*
*
*
kakaó
*
*
*
*
kínai datolya
*
*
*
*
kínai egres
*
*
*
datolyaszilva
*
*
*
*
kávé
*
*
*
mangó
*
*
*
*
mandarin
*
*
*
*
narancs
*
*
*
*
olajfa
*
*
*
passiógyümölcs
*
*
*
jánoskenyér
*
*
tea
*
*
*
*
vanília
*
Szobanövények, dísznövények teleltetése a télikertben. Gyümölcsfa, fűszernövény, egzotikus virágok. A melegkedvelő növények téli elhelyezése szobában vagy télikertekben – napfény! Optimális fény és hőmérséklet – fotoszintézis. Gyümölcs, növény, gránátalma, dísznövények, télikert, citrom, gyógynövények, szobanövények, kaktusz
A legtöbb ember számára felér egy gyógyterápiával a kertészkedés, a virágokkal, növényekkel eltöltött idő. Miért ne használhatnánk ezt az időt arra, hogy olyan növényeket gondozzunk, melyek gyógyírként szolgálhatnak testi fájdalmainkra is. Az utóbbi években egyre nagyobb teret kap a természetgyógyászat, a gyógynövényes terápia a gyógyászatban, mely bizonyítottan jótékony hatású az emberi test és lélek számára.
A télikertünk kialakításánál tehát jelentős szempont lehet, hogy segítségével jó illatú és hasznos gyógynövényekkel is felszerelhetjük családunkat. Ehhez segítséget nyújthat Anne McIntyre könyve, melyet Gyógynövények cserépben címmel adtak ki magyar nyelven 2012-ben. A könyv útmutatót nyújt ahhoz, hogyan termeszthetünk télikertünkben negyven különböző gyógynövényt, melyek a legfontosabb alapjai több gyógyírnak, melyet saját kezűleg készíthetünk el. A könyvben megtalálhatjuk a részletesen leírt recepteket is, melyek segítségével gyógyító hatású teákat, krémeket és borogatásokat is készíthetünkházi patikánk számára. Természetesen tanácsokat kaphatunk ahhoz is, hogyan helyezzük el, hogyan ültessük és gondozzuk télikertünk gyógynövényeit.
Kiegészítésül kislexikont is találhatunk a könyvben.
A könyv kiemeli:
Gyógyírjaink elkészítése saját edényeinkben termelt növényekből szórakoztató, egyszerű és gazdaságos.
Tanácsokat is ad:
Pihentető időtöltés télikertünkben a kertészkedés
A legjobb, ha a reggeli órákban szedjük le a növényeket, amikor a lehető legfrissebbek.
Válasszuk a legegészségesebb részeiket,
hideg vízben mossuk meg, szedjük le az öreg leveleket, és finoman töröljük szárazra őket.
A saját télikertünk tehát nem csak kellemes időtöltést, plusz szobát ad nekünk. Nem egyszerűen segít az energiatakarékos otthon kialakításában, de gondoskodhat az egészségünk megőrzéséhez szüksége gyógyírok megtermeléséről.
Könyvajánló: Gyógynövények cserépben : több mint 40 házi készítésű gyógyír mindennapi bajokra / Anne McIntyre ; [ford. Hajnal Dóra]. – [Budapest] : Ventus Libro, cop. 2012. – 144 p. : ill., színes ; 24 cm
Növényházi dísznövények termesztése / szerk. Schmidt Gábor. – 2. kiad. – Budapest : Mezőgazda, [2010], cop. 2002. – 671 p., XV t. : ill., részben színes ; 25 cm
