A budapesti Pálmaház

Magyarország legnagyobb télikertje

Üvegház pálmaház Budapesten
Pálmaház Budapest

A nagyvárosi beton dzsungel közepén található egy kis szelet a valódi dzsungelből, a Fővárosi Állat és Növénykert Pálmaháza, mely 1912. május 20-án nyitotta meg kapuit Budapesten.

A nagyszabású növényház építését a századelőn azért kezdték el, mert Európa országainak nagy része büszkélkedett hasonló oranzsáriummal. Az épületkomplexum legszebb része az üvegház és a hozzá kapcsolódó épületegyüttes, mely máig a legnagyobb Közép-Kelet-Európában, és nizzai mintára épült.

A Végh Gyula által tervezett „télikert” megépülése óta folyamatosan változik, 1922-től a növények mellett állatok is benépesítik, 1934-ben költözhettek be a krokodilok.

A II. világháború után átesett néhány felújításon a Pálmaház, az épület állaga folyamatosan romlott: az üvegtáblák beszakadtak, a vasszerkezet elrozsdált és besüllyedt. A Pálmaház átépítése több mint 10 évig tartott. A meggyengült vas- és acélkonstrukciót kicserélték, az üveg felületeket szigetelték, a korszerű eljárásoknak és módszereknek köszönhetően sokan úgy vélték, hogy az üvegház ellenállóvá vált az időjárás viszontagságaival szemben, sajnos azonban csalódniuk kellett.

Újabb átépítésre és felújításra volt szükség, ez 2000-ben kezdődött, mely során elkészült a parabola csarnok nagy főfalának statikai megerősítése, a makrolon fedés, bádogozás, szigetelések, aljzatok, burkolatok, járófelületek, nyílászárók, fűtési, szabályozási rendszer, villanyszerelés befejezése, a légtechnika elkészítése, az épület 1 méteres környezetének rendezése.

A Pálmaház ma a trópusi esőerdők gazdag élővilágát mutatja be az idelátogatóknak. A föld tüdejének is nevezett környezetben olyan fajokat láthatunk, melyek többsége az elmúlt évmilliók során nem sok változáson estek át.

A Pálmaház megépítésekor az elsődleges célja a szórakoztatás volt, az egyedi és különleges fajok, növények és állatok bemutatása volt. Manapság ez a cél jelentősen bővült, hiszen a környezettudatos viselkedés fontosságára hívja fel a figyelmet és az oktatóanyag segítségével tanít is.

A Pálmaház egyik ékessége, a 110 éves 15 m magas főnixpálma, mely szerencsés esetben datolyával örvendezteti meg a rajta élő madarakat.

A budapesti Pálmaház egy nagyra nőtt télikert, melyben sétálva nem csak szórakozhatunk, tanulhatunk, de a környezettudatos élethez kedvet kapva, egy saját télikert gondolatát is elültethetjük magunkban.

A budapesti Pálmaház részletei…

Gipszkartonozás Budapesten, Gyálon, Vecsésen

Gipszkartonozás Budapest és Pest megye területén

Gipszkartonos munkára van szüksége? Bízza profikra! 15 éves szakmai tapasztalatunk biztosítja, hogy az elkészült szerkezetek magas minőséget képviselnek, mindehhez alacsony áron juthat hozzá! Lehetőség van álmennyezet és kazettás mennyezet megépítésére, tetőtér beépítésére, falfülke, előtétfal és egyedi bútorok létrehozására is. Mindezt akár beépített rejtett világítással ellátva ami biztosítja, hogy egy modern és esztétikus belső teret kapjunk. Gipszkartonozás Gyálon, Vecsésen, Felsőpakonyon, Budapesten és Pest megye területén is!

Nálunk nincs lehetetlen, ön megálmodja és mi megvalósítjuk!

Gipszkartonos referencia munkák

Kérjen most ingyenes árajánlatot a gipszkartonos munkákra!

Név*

Email cím*

Telefonszám*

Az árajánlat kérés részletei: méretek és információk

Gipszkartonozással kapcsolatban elérhet minket telefonon is: +36309382464

Budapesti télikertek

Híres budapesti épületek télikerttel

szecesszio-budapest
Szecessziós üvegberakás

Magyarországon a télikertek elterjedésében nagy szerepet játszott a szecesszió térhódítása. Ez a váratlan, meglepő és aszimmetrikus jegyeket hordozó művészeti stílus XIX. sz. végén a XX. sz. elején kezdte felváltani a korábbi évtizedek szigorú akadémizmusát. A szecesszió latin szó, kivonulást jelent. Követői a természet felé fordultak, a növényi és állati ornamentika tobzódásában lelték örömüket. Nem meglepő hát, hogy a múlt századvég újabb, izgalmasabb terek létrehozására inspirálta a legnagyobb budapesti építészeket – ezek jellemző elemei a díszes ólomüveg-ablakok voltak. magyar-szecesszio-haza-bpÉpülettulajdonosok és építészek hamar rájöttek arra, hogy a sokablakos, alkalmanként üvegtető-kupolás épületrészeket  nemcsak pihenésre, növények teleltetésére lehet használni, hanem könnyen átalakíthatóak közösségi terekké. Estélyek, szalonok, kamarakoncertek, különböző társas együttlétek befogadói lehetnek. A kellemes hangulatú helyiségek jól kiegészítik akár színház, étterem, kisvendéglő, családi villa, bérpalota, műtermes lakás különböző funkciójú tereit. Magától értetődő módon nyitják meg a külvilág felé, világossággal árasztva el, könnyedséggel, frissességgel teszik lenyűgözővé. A századfordulós szecessziós bérházak emeletein a csupa-ablak fronton a mai napig előszeretettel alakítanak át teraszból télikertet, amely kiváló helyet biztosít beszélgetésre, teázásra, kávézásra, olvasásra, zenehallgatásra.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székháza

Télikert-bp-vakokintezete
Télikert a Vakok Intézetében

Lechner Ödön, a szecesszió jeles mestere számos budapesti és vidéki köz- és magánépületet tervezett. Arisztokraták, nagypolgárok számára megálmodott alkotásait nagy előszeretettel nyitotta meg a természet felé egy-egy jól elhelyezett télikerttel. Munkájában tanítványai, Komor Marcell és Jakab Dezső segítették.

Sipeki Balás Béla Zala vármegyei főispánja is Lechner Ödönre bízta városligeti villája tervezését. A nem túl nagyméretű, de látványos épület 1905 tavaszán készült el. Az építész ezen az alkotásán helyezi el először a felületet kitöltő, vakolatba mélyített jellegzetes díszítő elemeket. Lechner legszebbnek tartott szecessziós művének szinte teljes földszintje az egybenyitható szobákkal és a télikerttel a főispán társasági életét szolgálta. Nyaranta kulturális rendezvényeket, kamarazenei hangversenyeket, irodalmi esteket tartottak benne a kor elismert zenészei, előadói, színművészei vendégszerepelésével.

vakok-gyengenlatok-telikert-budapest
Télikert-konferenciaterem a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének székházában, Bp

A különleges szépségű villa gazdája Sipeki Balás Béla földbirtokos családban született 1863. augusztus 3-án Pesten. Jogi diplomát szerzett, 1917-ig Zala megye főispánja. Később minisztériumi jogtanácsos lesz, emellett világi elnöke a vakok egyesületének. A Sipeki házaspárnak gyermeke nem született. Villájuk értékének nagyobbik hányadát a budapesti vakok egyesületére hagyományozták. Így válhatott az elegáns külsővel és jól elrendezett belső terekkel rendelkező épület majd hatvan éve a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a székházává.

A Magyar Szecesszió Háza, Bp

budapest-erkélybeepites
A Magyar Szecesszió Háza Budapesten – erkélybeépítés

A ház telkét Bedő Béla gyártulajdonos és felesége vette meg 1905-ben. A tervek elkészítésével Vidor Emilt bízta meg, aki tanulmányait Budapesten, Münchenben és Berlinben végezte, majd Ybl Miklós mellett dolgozott a Szent István-bazilika építkezésén.

Vidor igazán különleges homlokzatot tervezett. A bérpalotát aszimmetrikus beosztású zárt erkélyek teszik izgalmassá, a frontot színes zsolnay-kerámiavirágok díszítik. Az ablakok formája emeletenként változik, színes Herzl-féle üvegük még egyedibbé teszik a tornyos épületet. Az első szintet a tulajdonos családja lakta. Az 1907-re befejezett palotában kapott helyet a Spódium gyár központi irodája, a Bszecesszio-haza-kavezoedő család teljes személyzete, orvos-barátja. Vidor nagyméretű (300 m-es) bérlakásokat és kisméretű legénylakásokat is tervezett az épületbe. Természetesen nem maradhatott ki a télikert sem, amelynek pompáját még egy szökőkút is emelte.

A különleges épület átvészelte a háborút, de lepusztult állapotban várta, míg 2000 elején Vad Tivadar építkezési vállalkozónak köszönhetően felújítása elkezdődhetett.

Benczúr-ház

benczur-homlokzat
Benczúr-ház – Budapest

A Benczúr Ház belső udvara ugyancsak a szecesszió jegyeit viseli. Külső homlokzata késő klasszicista stílusú. A budapesti építészet remeke a múlt századvégen épült, ahogyan a legtöbb belvárosi bérpalota az Andrássy út környékén. Marmorek Oszkár tervezte. Dísztermének kupolája alatt kapott helyet a télikert, amely artdeco stílust idéz. A háromszintes épületet Egyedi Lajos, újpesti szeszgyáros építette a családjának, de itt helyezte el üzleteinek az irodáit is.

benczur-telikert-bp
Télikert a Benczúr-házban, Bp

Az 1913-ban létrehozott szeszkartell azonban kilátástalanná tette újpesti gyára üzemelését és fejlődését, így a következő évben kénytelen volt megválni tőle. A gyár eladását követően újabb vállalkozásba fogott, műgyapotgyárat hozott létre ugyancsak az Árpád úton. 1916-ban komoly tőkét fordított a modern felszerelésekre.

A szerencse azonban nem akart mellészegődni, ráadásul tragédiák sora sújtotta hozzátartozóit. A gazdasági válság sem kímélte az Egyedi családot. Egyedi Lajos halála után a Benczúr-ház a Magyar-Itáliai Bankhoz került. 1930-ban a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapja vásárolta meg.

Budapesti Operettszínház

Somossy Károlyról, a 19. század végének legtekintélyesebb hazai orfeumigazgatójáról jegyezte fel Krúdy Gyula, hogy ő tanította meg nagyvilágiasan mulatni Budapestet. Ezt támasztja alá az az igyekezete és elszántsága, amellyel a Nagymező utcai pazar szórakozóhely építtetéséhez hozzáfogott 1893-ban. Ez a hajdani orfeum ma a Budapesti Operettszínház.

A megálmodott mulató kivitelezésével a bécsi Fellner és Helmer céget bízta meg. A hely adottságai miatt nem könnyű feladat megoldását bízta rájuk. De éppen ezek a nehézségek alakították nem mindennapira a készülő épületet. A kényszer miatt terveztek olyan hosszú bejáratot, kirakatokkal, üzletekkel. A nézőtér a telek mélyére került, a színpadot pedig jól elkülönítették a közönségtől.

A tágas kerek előcsarnok középső részén kapott helyet a ruhatár. A félkör alakú foyer két végén egy-egy karsztmárvány lépcsőn lehetett feljutni az emeleti ülőhelyekhez és a télikertbe. Az első emeleten 134 zártszék, 14 nyitott páholy és 2 proszcéniumpáholy és a télikert négy amerikai büféje állt a publikum rendelkezésére. A télikert és a lépcsőházak mennyezetét stukkómunkák és festmények díszítették. A télikert falát vörös selyemmel, padlóját vörös velúrszőnyeggel borították be. A Somossy mulató hamarosan a legkedveltebb orfeum lett.

A világháború után a fővárosi mulatókat színházzá alakították. 1922-ben egy amerikai vállalkozó, Ben Blumenthal, miután megvásárolta a Vígszínházat, a Fővárosi Orfeumot is kibérelte az épület örököseitől. A színháznyitási engedélyt azonban tűzveszélyesség miatt hosszú utánajárás után szerezte meg. Arra kötelezték, hogy vészkijárat-folyosót alakítson ki a szomszédos Andrássy út 38. számú házon át. A háztulajdonos, Haggenmacher Oszkár sörgyáros örömmel hozzájárult az építkezéshez, csupán egy kérése volt: a színház büféje csak az ő sörét árusítsa.

moulin_rouge_budapest
Az egykori télikert Moulin Rouge néven vált az éjszaki Budapest híres szórakozóhelyéve.

A színház átépítését Málnai Béla közreműködésével a kor legkiválóbb szakembere, Vágó László végezte.

Ekkor önállósult az egykori télikert, amely Moulin Rouge néven vált Budapest éjszakai életének emblematikus szórakozóhelyévé.

A Kéhli Vendéglő

Az óbudai kiskocsmát 1899-ben nyitotta meg a Kéhly-család. Hozzájuk hasonló kockásabroszos borkimérés, ahol néhány alapétellel csillapíthatta éhét a borozó vendég, számtalan akadt a környékükön. Mégis rövidesen kimagaslottak közülük. Ennek egyetlen titka határtalan vendégszeretetükben keresendő. Náluk a vendég kívánsága szent volt, hatalmas tisztelettel jártak körbe minden hozzájuk betérőt. Ezért válhatott rövid időn belül a vendéglő közkedveltté. Hírének emelésében nem kis szerep jutott Krúdy Gyulának, aki haláláig szinte mindennapos vendége volt a háznak. Az étterem nagytermének falán emléktábla őrzi az író emlékét sok más fénykép és festmény társaságában. Az emléktáblát még annak idején Kéhli mama állíttatta becses vendégének emlékére. A vitrinekben a régmúlt időket idézik fel egy letűnt korszak relikviái. A Kéhli vendéglő egyike azon ritka óbudai kiskocsmáknak, amelyek kisebb kihagyásokkal szinte végig üzemeltek megalakulásuktól napjainkig.

telikert-terem-kehli-etterem
Télikert-terem a Kehli-vendéglőben – Óbuda – Budapest

Az épületet mai formájára 1988 és 1990 között alakították át, a korábbi konyha és két kiszolgáló helyiség egy szintre került és étterem lett, a mostani konyhát pedig a korábbi lakásból alakították újjá. Különterem lett Kéhli mama lakásából, valamint borozó a korábbi pincehelyiségekből. 1991-ben az akkori üzletvezetőnek, Cecei-Horváth Tibornak lehetősége nyílott az épület megvételére Kéhli Ferenctől, és megnyithatta saját üzletét a Kéhli márkanév alatt. Ma a vendéglőben öt terem, két pincehelyiség és egy kerthelyiség található. A zeneterem, „lakoma” pince, „zengeráf” pince és söröző mellett nagyon hangulatos időtöltést biztosít a kerthelyiség, az előkert és a hajdani szekérbejáróban kialakított télikert. A nosztalgia teremben, Kéhli mama hajdani “tisztaszobája”, a századfordulós polgári otthonok hangulatában van berendezve.

Télikertek – Budapest

Kiegészítő oldalunk témája: Híres épületek – Télikertek Budapesten. A  szecessziós stílus magyarországi felívelésének fénykorában “úri divat” lett a télikert építés: elegáns házak díszét képezték az üvegezett szalonok, közösségi termek, aulák, hallok a díszes ólomüveg ablakok alatt. – Télikert Budapest, télikertek mint polgári épületek díszei, budapesti szecessziós házak, a szecesszió mint építészeti stílus, ólomüveg ablak, színes üveg ablakok, építés, épülettervezés, ólomkeret, télikertek építése Budapesten