Télikert építés és télikert gyártás Budapest és Magyarország területén. Terasz beépítés: üveg ajtó, ablak télikerthez. Üvegtető és polikarbonát a teraszon! Kérjen ingyenes árajánlatot!
Nemcsak kerti vagy bejárati teraszokat építhetünk be télikertnek, megtehetjük ezt akár több emeletnyi magasságban, ha a ház architektúrája ezt lehetővé teszi. Tehát nem kisebb erkélyek vagy lodzsák befedésére-beüvegezésére gondolunk, nem is tetőteraszra, hanem nagyobb, eredetileg fedetlen vízszintes kiszögellésű felületekre, amelyek alkalmasak ilyen beépítésre.
Zöldövezet a magasban
Az emeleti teraszok igazi kincsek egy lakóház esetében, különösen városi környezetben, például Budapesten, ahol a szabad területek igencsak korlátozottak. Az emeleti teraszokat gyakran használják meleg évszakokban kikapcsolódásra és pihenésre, de miért ne alakítanánk ki rajtuk télikertet, amely egész évben élvezhető, zöld oázisként szolgálhat?
A emeleti teraszra épített télikert előnyei
Épületeink, családi házunk vagy emeleti lakásunk teraszos részeinek télikertté alakítása számos előnnyel jár. Az építmény segíthet kielégíteni a természet iránti vágyunkat, miközben gazdagítják a terasz funkcióit. Vegyünk sorra néhány pozitív vonást.
Kontaktus a természettel. A télikert a természethez való közelség élményét nyújthatja, akár télen is. A növények, a friss levegő és a természetes fény a városi élet zaja és a stressz elleni menedéket képezhet.
Növények. Egy napsütötte télikert az emeleten lehetővé teszi számunkra, hogy déli dísznövényeket neveljünk, virágokat, citrom- és narancsfákat, vagy akár zöldségeket termesszünk. Ez nemcsak esztétikailag vonzó, de az oxigéntermelés és az önellátás szempontjából is előnyös lehet.
Helyoptimalizálás. Az emeleti szobakert létesítése ingatlanunk funkcionalitásá növelheti anélkül, hogy a földszinti lakótérhez nyúlnánk. Egy jól kialakított télikert további élőteret teremt, amelyet egész évben kihasználhatunk. Berendezhetjük pihenőszobának, társalgónak, de elhelyezhetjük itt szobakerékpárunkat, edzőpadunkat vagy kártyaasztalunkat is.
Tanácsok a télikert kialakításához
Az építkezés körültekintést és megfelelő tervezést igényel. Íme néhány lépés, amelyek segíthetnek ebben:
Mielőtt bármilyen munkába kezdünk, fontos megismerni a helyi építési szabályozásokat. Az emeleti télikertek építését néhány helyen engedélyeztetéshez kötik.
Hőszigetelés: a jó minőségű üveg- vagy polikarbonát felületek lehetővé teszik a természetes fény bejutását, miközben hőszigetelik a belteret. Ez segíthet fenntartani a megfelelő hőmérsékletet télen és nyáron.
Gondoljuk át, hogy milyen növényeket szeretnénk nevelni, és milyen bútorokat vagy berendezéseket szeretnénk elhelyezni. Egy emeleti sarokterasznak például eléggé korlátozott a területe, így az elrendezést és a berendezéseket okosan kell megtervezni.
Fűtés és világítás: tekintettel az egész éves használatra, fontos megfelelő fűtési és világítási rendszereket tervezni. Ezeknek energiatakarékosnak és hatékonynak kell lenniük. Napfényhiányos téli időszakban a növények fejlődését mesterséges világítással biztosíthatjuk a télikertben.
Mindezek megvalósítása izgalmas projekt lehet, amely lehetővé teszi, hogy egy zöld oázist hozzunk létre a magasban. A megfelelő tervezéssel és gondozással az emeleti növényszobák egyedi szépséget és funkcionalitást adhatnak otthonunknak, és kiszakadást jelenthetnek a mindennapi városi életből.
Az emeleti teraszok télikertté alakítása tehát egy kreatív és örömteli módja annak, hogy élvezhessük a természetet városi környezetünkben is.
A télikert alapvetően műanyag ajtó- és ablakkonstrukciókból épül fel, azonban gyakori megoldás, hogy egyes falakat téglából építenek meg a megrendelő igényeinek megfelelően. A teraszbeépítés során is előfordulhat, hogy falrészek kialakítása válik szükségessé.
A tömör téglafalakhőtechnikai és hangszigetelési követelmények miatt sok esetben vastagabbak, mint amekkora vastagságot a terhelés indokolttá tenne. Ez érvényes a kis terhelésű külső falak, mint például a télikertek földszintes épületeinél és a kitöltő falak esetében, amelyeknek teherhordó feladatuk egyáltalán nincsen. A teherbírás tekintetében tehát gyakran vékonyabb falak is megfelelnének, mint amilyenek a hő- és hangszigetelő képességek miatt szükségesek. Természetesen utólagos szigetelőréteg felhelyezésével is jó eredményeket érhetünk el, azonban gazdaságosság szempontjából nem mindig ez az építési módszer az optimális.
Az üreges téglafal hang- és hőszigetelő tulajdonságai megegyeznek a tömör téglafaléval azonban jóval kevesebb anyagra van szükség az építésnél. A tömör falhoz viszonyítva azonban lényegesen munkaigényesebb az egyéb technikákkal készített építmények.
Üreges téglafal a télikertépítésben
A téglafalak üregességét kétféleképpen alakíthatjuk ki:
tömör téglából légrétegesen falazva
soklyukú, porózus falazóanyag használatával.
Alapok, pince és lábazati falak üreges kialakítással, vagy soklyukú, illetve üreges téglákból a kifagyás veszélye miatt nem építhetők. Nem használhatók fel önálló teherhordó pillérekben és kéményfalazatokban sem.
Téglafal a kertben.
Légréteges falak
Tömör, égetett agyagtéglákból könnyű és aránylag vékony, megfelelő hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező falak építhetők.
A légréteg olcsó, könnyű, szervetlen anyaggal tölthető ki, és ez bizonyos mértékben megszünteti a hátrányos tulajdonságokat is. A légréteges falakban a levegő áramlását kb. 1 méteres magasságonként a fal teljes vastagságában átmenő téglasorokkal korlátozzuk.
Tömör téglákból épülő légréteges falakban a téglákat úgy helyezzük el, hogy két függőleges falazati réteg között légréteg legyen. A falazati rétegek együttdolgozását a közbezárt levegőrétegen keresztül átkötő-téglákkal oldjuk meg. Hátrányuk azonban, hogy hőhidat képeznek, és kirajzolódnak a vakolt felületeken.
A télikertépítésnél a műanyag konstrukciók figyelembevételével elmondható, hogy az üreges falazóelemek használata is célravezető lehet.
Üreges falazóelemekből épült falak
A télikertépítésnél az üreges falazóelemek alkalmazását tekintve nem hanyagolható el, hogy az üregek hogyan helyezkednek el a falban. Ez elméletileg háromféle módon lehetséges: a falsíkra merőlegesen keresztirányban, a falsíkra párhuzamosan vízszintesen, vagy a falsíkkal párhuzamosan függőlegesen.
A falsíkra merőleges üregelrendezés hibás, mert a fal egész vastagságában átmenő üregek szigeteletlenek maradnak, és a levegő az üregeken könnyen áthatol. Az üregek miatt kicsi a fal tapadófelülete, és a vakolat, burkolat könnyen leválik.
Függőleges üregelrendezés esetén – ha nagy az üregek keresztmetszete – az üregekben hőszigetelés szempontjából hátrányos légcirkuláció alakul ki, a közbezárt levegő a melegebb felület mentén felmelegedve felemelkedik, majd a hidegebb felület mentén lehűlve lefelé esik. A nagy üregekbe falazáskor befolyhat a habarcs, és ez rontja a hőtechnikai tulajdonságait. A függőleges lyukak kiképezhetők felűről zártan is, de a legjobb a kisméretű lyukakkal gyártott falazóelem. Télikertépítés során, teraszbeépítésnél elterjedt a kis üregű, sok lyukú ikertégla. Ezeknél a falsíkkal párhuzamosan vízszintesen elrendezett üregek a legkedvezőbb.
A nagyvárosi beton dzsungel közepén található egy kis szelet a valódi dzsungelből, a Fővárosi Állat és Növénykert Pálmaháza, mely 1912. május 20-án nyitotta meg kapuit Budapesten.
A nagyszabású növényház építését a századelőn azért kezdték el, mert Európa országainak nagy része büszkélkedett hasonló oranzsáriummal. Az épületkomplexum legszebb része az üvegház és a hozzá kapcsolódó épületegyüttes, mely máig a legnagyobb Közép-Kelet-Európában, és nizzai mintára épült.
A Végh Gyula által tervezett „télikert” megépülése óta folyamatosan változik, 1922-től a növények mellett állatok is benépesítik, 1934-ben költözhettek be a krokodilok.
A II. világháború után átesett néhány felújításon a Pálmaház, az épület állaga folyamatosan romlott: az üvegtáblák beszakadtak, a vasszerkezet elrozsdált és besüllyedt. A Pálmaház átépítése több mint 10 évig tartott. A meggyengült vas- és acélkonstrukciót kicserélték, az üveg felületeket szigetelték, a korszerű eljárásoknak és módszereknek köszönhetően sokan úgy vélték, hogy az üvegház ellenállóvá vált az időjárás viszontagságaival szemben, sajnos azonban csalódniuk kellett.
Újabb átépítésre és felújításra volt szükség, ez 2000-ben kezdődött, mely során elkészült a parabola csarnok nagy főfalának statikai megerősítése, a makrolon fedés, bádogozás, szigetelések, aljzatok, burkolatok, járófelületek, nyílászárók, fűtési, szabályozási rendszer, villanyszerelés befejezése, a légtechnika elkészítése, az épület 1 méteres környezetének rendezése.
A Pálmaház ma a trópusi esőerdők gazdag élővilágát mutatja be az idelátogatóknak. A föld tüdejének is nevezett környezetben olyan fajokat láthatunk, melyek többsége az elmúlt évmilliók során nem sok változáson estek át.
A Pálmaház megépítésekor az elsődleges célja a szórakoztatás volt, az egyedi és különleges fajok, növények és állatok bemutatása volt. Manapság ez a cél jelentősen bővült, hiszen a környezettudatos viselkedés fontosságára hívja fel a figyelmet és az oktatóanyag segítségével tanít is.
A Pálmaház egyik ékessége, a 110 éves 15 m magas főnixpálma, mely szerencsés esetben datolyával örvendezteti meg a rajta élő madarakat.
A budapesti Pálmaház egy nagyra nőtt télikert, melyben sétálva nem csak szórakozhatunk, tanulhatunk, de a környezettudatos élethez kedvet kapva, egy saját télikert gondolatát is elültethetjük magunkban.
A télikertépítés és lakóházépítés legfontosabb része a kőművesmunka. A kőműves szakma az építőipar egyik legfontosabb alapszakmája, művelői közül kerülnek ki a későbbi művezetők, munkavezetők és építésirányítók.
A kőművesmunkák követelményei folyamatosan módosulnak, fejlődnek, változnak és korszerűsödnek, ezért a télikertépítő szakemberek kötelessége, hogy ezzel lépést tartsanak. Az előre gyártott elemek alkalmazása a télikertépítésben jelentősen meggyorsítja a kivitelezői munkákat, ugyanakkor különleges készségeket kíván a kivitelezőtől.
A télikertépítő csak és kizárólag jól képzett kőműves lehet, aki nem nélkülözheti a hagyományos kőműves ismereteket, de ismernie kell a korszerű építési technológiákat is.
A kőműves feladatai
A kőműves építi a falakat – vályog- vagy égetett agyag, tömör vagy üveges téglából, kőből vagy előregyártott építőkövekből, betonból vagy előregyártott közép- és nagyméretű blokkokból, válaszfallapokból, ugyancsak ő alakítja ki a nyílásáthidalásokat, ő falazza a lábazatokat, a kéményeket, a boltozatokat. Kőművesmunka a monolit vagy előregyártott vasbeton födém, lépcsők, erkélyek stb. megépítése, a nyílászáró szerkezetek (ablakok, ajtók), a párkány- ás tetőszerkezeti elemek elhelyezése.
A tető alá hozott kész épületek nagyobb részben kőművesek munkájának eredményei.
A kőművesmunkák alapanyagai a következők lehetnek:
kőzetek
adalékanyagok
kötőanyagok
agyag
gipsz
cement
beton
vasbeton
habarcs
építőkövek és építőelemek.
A kőművesmunkák:
A megépített formáknak csak a képzelet szab határt.
Alapozás
Falak építése
téglafal
kőfal
egyéb fal
Vakolómunkák
belső vakolás
külső vakolás.
Az alapozás
A kőműves munkálatok a télikertépítés során a terep előkészítésével és az alapozással kezdődnek. Az alapozás során a feltárt talajréteget teherbírásra alkalmassá teszik a kőművesek. Az alapozás két munkaszakaszból áll: a földmunkákból és az alapok elkészítéséből.
Az alapok feladata a rájuk épülő építmény, télikert terhének biztonságos átvétele és hordása.
A kőművesek attól függően, hogy a teherhordó talaj milyen mélységben van, sík- vagy mélyalapozással alapoznak. Az alapozási síkot mindig a fagyhatár alatt állapítják meg.
Az alapok készülhetnek, téglából, terméskőből, betonból és vasbetonból.
A falak építése
A szépen rakott téglafal a télikert dísze lehet.
A kőművesmunka leglátványosabb része a falak építése, felhúzása. Sokak számára a házépítés és kőművesmunka egyenlő a falak felhúzásával, ugyanakkor a tető alá hozott épület készültségi foka mindössze 40 %-os.
A falak függőleges térelhatároló szerkezetek. A külsőket körítő falaknak is nevezik, mert ezek határolják az épület egészét. A belső falak a külsők által körülhatárolt, beépített teret osztják fel helyiségekre, folyosókra, lépcsőházakra stb., és így annak egy-egy sejtjét határolják körül.
A kőművesek által épített térelhatároló falaknak a tér függőleges lezárásán, és a helyiségekre való osztásán kívül az is a feladatuk, hogy a körülzárt teret elszigeteljék a külső környezettől, megvédjék a külső levegő hőmérsékletének hirtelen és erős változásaitól, a külső zajok behatolásától. Így a térelhatároló falak hő- és hangszigetelő szerkezetek is egyben.
A saját tömegükön kívül a födémek és egyéb szerkezetek terhét viselő, ezeket alátámasztó falakat főfalaknak, más néven teherhordó vagy szerkezeti falaknak is nevezzük. A fő falakon kívül vannak önhordó, vagyis saját tömegüket viselő és terhet nem hordó, ún. kitöltő falak.
Téglafalak építése
A kőművesmunka alapja, a legrégibb és legáltalánosabb falazóelemből, a téglából rakott fal építése. Az épített téglafal általános alakja a hasáb, amelynek méretei (hosszúság, szélesség, magasság) arányosak, hogy több tégla változatos elhelyezésével egyenlő léptékű és méretű faltestek kötésben legyenek kialakíthatók.
A hagyományos téglafalat a télikertépítésnél a kőművesek szabvány téglából építik, melynek mérete 25x12x6,5 cm.
A falazáshoz, különösen a falvégek, falsarkok, falcsatlakozások kialakításához, egész téglákon kívül, ún. darabtéglák, vagyis háromnegyed, fél és negyed téglák, valamint hosszában felezett, ún. fejelőtéglák is szükségesek.
A kőművesek által épített téglafal, habarcsba ágyazott téglákból áll. A téglák szabályos vízszintes rétegeket – sorokat – alkotnak a falban. A sorok szélességét, vagyis a fal vastagságát a tégla elhelyezésének módja, a sorszélességben egymás mellé fektetett téglák száma és helyzete, valamint a függőleges habarcshézagok (hosszhézagok) száma és vastagsága határozza meg.
A télikertépítés során a kőművesek centiméterben adják meg a fal vastagságát, így beszélünk 25-ös (1 tégla vastag), 38-as (1 ½ tégla vastag) stb. falról.
A kőműves munka megszervezése
A télikertépítés során a télikertépítő szakemberek az építési munkákat körültekintően és alaposan megszervezik. A munkaszervezés magába foglalja a legkedvezőbb műszaki és szervezési feltételek megteremtését az építés előkészítése és elvégzése során.
A falazási munka előkészítésekor általában a következők a főbb feladatok:
az előző munkák készültségének ellenőrzése, egyben a megfelelő készültségi fok megteremtése
a munkamódszer kiválasztása, a csapat és a munkacsoportok megszervezése, a munka helyes beosztása:
a munkahely előkészítése
a munkahely berendezése, ellátása a szükséges építőanyagokkal.
Egyéb kőművesmunkák és kőművesszerkezetek
Bejárati tégla boltív
A kőművesek dolga a megfelelő minőségű és magasságú kémény építése, melyeket a hatályos jogszabályok és a hiteles tervek alapján készítenek el. A bejáratok, ajtók és ablakok építésénél a nyílásáthidalók rakása, elkészítése a kulcsfontosságú feladat. Nyílásáthidalók: boltöv, egyenes nyílásáthidaló.
A tető felhelyezése előtt az elkészült, felépített falra a kőművesek falkötő vas, vasbeton koszorút öntenek, készítenek. Ha a ház födémmel készül, akkor a vasbeton koszorút a vasbeton födémmel együtt öntik ki a kőművesek.
Burkoló munkák
A szerkezetileg elkészült ház befejezéséhez a csupasz falakat burkolattal kell ellátni, ilyenkor állnak munkába a kőműves burkolók. A vakolat elkészítése és felvitele manapság már nem elégséges, csupán alapja a díszesebb kivitelű kő-, kerámia-, csempeburkolatnak. A télikertépítés során a fa- és műanyag burkolatok is felhasználhatóak, természetes megjelenésük vagy éppen praktikusságuk okán.
A burkolólap, a csempe már évezredek óta ismert anyag, padló- és falburkolatok készítéséhez is ideálisan alkalmazható. A burkolómunkák megkezdéséhez elengedhetetlen a megfelelően elkészített vakolat, mint alap. A télikertépítő specialisták már a vakolat felhordásakor figyelembe veszik a későbbi burkolatok igényeit.
A családi ház vagy télikert építés során a külső és belső burkolómunkákhoz különböző minőségű burkolóanyagok beszerzése szükséges. A kültéri burkolatok fagy- és időjárás állóak, míg a belső terek burkolatai mívesebb megmunkálásúak is lehetnek.
A lapburkolatok egyszerű felosztása a következő:
kerámia padlóburkolat
kerámia falburkolat
kőburkolat.
A burkolatok az épület védelmén és hőszigetelésén kívül szerepet játszanak annak „öltöztetésében”, környezetünk otthonosabbá tételében.
Kőműves építési munkák végzése a télikert építés során a szakemberek segítségével professzionális módon. A télikertépítés fontos része a kőművesmunkák szakszerű kivitelezése a megfelelő szakemberek segítségével: betonozás, alapozás, falépítés, vakolás és burkolás kizárólag hozzáértő mesterek keze munkája lehet otthonunk építése során.
Helytakarékos sarokkád elhelyezése
Zuhanyzó fülke
Formatervezett mosdó
Fürdőszoba üvegtégla ablakkal
Elegáns fürdő két színű csempeburkolattal
Erős színhatás a fördőszobában
Szín, fény, kontraszt
Falburkolás, csempézés
Köves útburkolat
Falhoz épített lépcsőf
Íves lépcsőzet csempeburkolttal
Téglát imitáló falburkolat
Ízléses csempeburkolat
Néhány színes csempe feldobja a látványt
Kőburkolat építése
Csempeberakások
Padlóburkolás mintázattal
Ha további érdekes témák iránt érdeklődik, olvassa a következőt: technológia, ablak, télikert, építés, kőműves, burkolat, fal.
A nyáron kellemesen hűvös, télen pedig jó meleg épület, ház csupán álom és vágy. A lakóházak és lakások kényelmét a meleg és száraz környezet biztosíthatja. Az építés, építkezés során előtérbe kerül az igény, hogy az elkészült ház téli fűtését és nyári hűtését gazdaságosan, olcsón lehessen megoldani, ugyanakkor az építkezés költségeit is szeretnénk alacsonyan tartani. A hőszigetelő anyagok használata mellett a télikertépítés is egy megoldás az energiatakarékos lakóház építésére.
A külső atmoszféra hatását a lakóház belső mikroklímájára a külső és belső levegő közötti szigetelés befolyásolja. Az épületek hőszigetelésének hatásfokát csak a költségvetés határolja be. Az utóbbi időben egyre nagyobb igény mutatkozik a belső terek klimatizálása iránt, miközben az épületkonstrukciók hőszigetelésére kevés figyelmet fordítunk.
A lakóházak hőveszteségét kétféle módon csökkenthetjük:
a falak és szerkezeti elemek vastagságának növelésével
hőszigetelő anyagok felvinni a külső burkolatra.
A falak vastagságának növelése egy bizonyos mértéken túl már értelmetlen, és az alap sem bírja el a túlzott terhet. A hőszigetelő anyagok a fal vastagságát növelik gazdaságos módon. A télikert építése egy alternatív hőszigetelési módszer, mely segítségével egy plusz szobával is gazdagodhat lakóházunk.
A hőszigetelő anyagok osztályozása
Az alacsony hővezető tulajdonságú anyagokat alkalmazzák az építőiparban a lakóházak, intézmények és télikertek hőszigetelésében.
Formájuk és külalakjuk szerint lehetnek:
méretre szabottak – csempe, blokk, tégla, henger, félhenger, stb. alakúak.
göngyöleg és zsinór – takaró, zsinór, cérna alakú
ömlesztett és por alakú – perlit.
Struktúráját tekintve a hőszigetelő anyag lehet: rostszálasok, cellás és szemes.
A felhasznált anyagok szempontjából lehet mesterséges alapú (azbeszt, salak, üveg, keramzit, perlit, stb.) és természetes alapú (fa, parafa).
A télikertépítés során felhasznált anyagok nagy része üveg, mely természetes hatást kölcsönöz a kialakított teraszbeépítésnek. Természetesen a hőszigetelő anyagokat hővezetési képességük szerint, energiaosztályokba sorolják.
A hőszigetelés és az energiatakarékosság lényege, hogy ne egy-egy megoldást válasszunk, hanem érdemes hőszigetelő rendszerben és energiatakarékos szemléletmódban gondolkodni. Az építés során elvégzett hőszigetelési munkák, a télikertépítés, az energiatakarékos készülékek beszerelése együttesen hozza a megfelelő eredményt és takarékosságot.
Nemcsak kerti vagy bejárati teraszokat építhetünk be télikertnek, megtehetjük ezt akár több emeletnyi magasságban, ha a ház architektúrája ezt lehetővé teszi. Tehát nem kisebb erkélyek vagy lodzsák befedésére-beüvegezésére gondolunk, nem is tetőteraszra, hanem nagyobb, eredetileg fedetlen vízszintes kiszögellésű felületekre, amelyek alkalmasak ilyen beépítésre.
