A budapesti Pálmaház

Magyarország legnagyobb télikertje

Üvegház pálmaház Budapesten
Pálmaház Budapest

A nagyvárosi beton dzsungel közepén található egy kis szelet a valódi dzsungelből, a Fővárosi Állat és Növénykert Pálmaháza, mely 1912. május 20-án nyitotta meg kapuit Budapesten.

A nagyszabású növényház építését a századelőn azért kezdték el, mert Európa országainak nagy része büszkélkedett hasonló oranzsáriummal. Az épületkomplexum legszebb része az üvegház és a hozzá kapcsolódó épületegyüttes, mely máig a legnagyobb Közép-Kelet-Európában, és nizzai mintára épült.

A Végh Gyula által tervezett „télikert” megépülése óta folyamatosan változik, 1922-től a növények mellett állatok is benépesítik, 1934-ben költözhettek be a krokodilok.

A II. világháború után átesett néhány felújításon a Pálmaház, az épület állaga folyamatosan romlott: az üvegtáblák beszakadtak, a vasszerkezet elrozsdált és besüllyedt. A Pálmaház átépítése több mint 10 évig tartott. A meggyengült vas- és acélkonstrukciót kicserélték, az üveg felületeket szigetelték, a korszerű eljárásoknak és módszereknek köszönhetően sokan úgy vélték, hogy az üvegház ellenállóvá vált az időjárás viszontagságaival szemben, sajnos azonban csalódniuk kellett.

Újabb átépítésre és felújításra volt szükség, ez 2000-ben kezdődött, mely során elkészült a parabola csarnok nagy főfalának statikai megerősítése, a makrolon fedés, bádogozás, szigetelések, aljzatok, burkolatok, járófelületek, nyílászárók, fűtési, szabályozási rendszer, villanyszerelés befejezése, a légtechnika elkészítése, az épület 1 méteres környezetének rendezése.

A Pálmaház ma a trópusi esőerdők gazdag élővilágát mutatja be az idelátogatóknak. A föld tüdejének is nevezett környezetben olyan fajokat láthatunk, melyek többsége az elmúlt évmilliók során nem sok változáson estek át.

A Pálmaház megépítésekor az elsődleges célja a szórakoztatás volt, az egyedi és különleges fajok, növények és állatok bemutatása volt. Manapság ez a cél jelentősen bővült, hiszen a környezettudatos viselkedés fontosságára hívja fel a figyelmet és az oktatóanyag segítségével tanít is.

A Pálmaház egyik ékessége, a 110 éves 15 m magas főnixpálma, mely szerencsés esetben datolyával örvendezteti meg a rajta élő madarakat.

A budapesti Pálmaház egy nagyra nőtt télikert, melyben sétálva nem csak szórakozhatunk, tanulhatunk, de a környezettudatos élethez kedvet kapva, egy saját télikert gondolatát is elültethetjük magunkban.

A budapesti Pálmaház részletei…

Építéskor gondoljunk a hőszigetelésre

Hőszigetelő anyagok a télikertben is

Építés télikert hőszigetelés
Hőszigeteléssel készüljünk a télre

A nyáron kellemesen hűvös, télen pedig jó meleg épület, ház csupán álom és vágy. A lakóházak és lakások kényelmét a meleg és száraz környezet biztosíthatja. Az építés, építkezés során előtérbe kerül az igény, hogy az elkészült ház téli fűtését és nyári hűtését gazdaságosan, olcsón lehessen megoldani, ugyanakkor az építkezés költségeit is szeretnénk alacsonyan tartani. A hőszigetelő anyagok használata mellett a télikertépítés is egy megoldás az energiatakarékos lakóház építésére.

A külső atmoszféra hatását a lakóház belső mikroklímájára a külső és belső levegő közötti szigetelés befolyásolja. Az épületek hőszigetelésének hatásfokát csak a költségvetés határolja be. Az utóbbi időben egyre nagyobb igény mutatkozik a belső terek klimatizálása iránt, miközben az épületkonstrukciók hőszigetelésére kevés figyelmet fordítunk.

A lakóházak hőveszteségét kétféle módon csökkenthetjük:

  • a falak és szerkezeti elemek vastagságának növelésével
  • hőszigetelő anyagok felvinni a külső burkolatra.

A falak vastagságának növelése egy bizonyos mértéken túl már értelmetlen, és az alap sem bírja el a túlzott terhet. A hőszigetelő anyagok a fal vastagságát növelik gazdaságos módon. A télikert építése egy alternatív hőszigetelési módszer, mely segítségével egy plusz szobával is gazdagodhat lakóházunk.

A hőszigetelő anyagok osztályozása

Az alacsony hővezető tulajdonságú anyagokat alkalmazzák az építőiparban a lakóházak, intézmények és télikertek hőszigetelésében.

Formájuk és külalakjuk szerint lehetnek:

  • méretre szabottak – csempe, blokk, tégla, henger, félhenger, stb. alakúak.
  • göngyöleg és zsinór – takaró, zsinór, cérna alakú
  • ömlesztett és por alakú – perlit.

Struktúráját tekintve a hőszigetelő anyag lehet: rostszálasok, cellás és szemes.

A felhasznált anyagok szempontjából lehet mesterséges alapú (azbeszt, salak, üveg, keramzit, perlit, stb.) és természetes alapú (fa, parafa).

A télikertépítés során felhasznált anyagok nagy része üveg, mely természetes hatást kölcsönöz a kialakított teraszbeépítésnek. Természetesen a hőszigetelő anyagokat hővezetési képességük szerint, energiaosztályokba sorolják.

A hőszigetelés és az energiatakarékosság lényege, hogy ne egy-egy megoldást válasszunk, hanem érdemes hőszigetelő rendszerben és energiatakarékos szemléletmódban gondolkodni. Az építés során elvégzett hőszigetelési munkák, a télikertépítés, az energiatakarékos készülékek beszerelése együttesen hozza a megfelelő eredményt és takarékosságot.

Építéskor gondoljunk a hőszigetelésre részletei…