Télikertek és üvegházak öntözőrendszere

Növénykert a beépített teraszon

Télikert növény öntözés
Öntözőrendszer és nedvesség a télikertben

A télikertépítés és az üvegház létrehozása gyakran olyan céllal történik, hogy növények termesztéséhez, szaporításához megfelelő építmény kerüljön kialakításra. Amikor sok növény van egy helyen, nem elegendő egyszerűen a locsolókannával körbejárva öntözni, hanem szükségessé válik az öntözőrendszer kialakítása, beépítése. A télikertépítés szolgáltatást nyújtó cég szakszerűen és gyorsan végezheti el az összes üvegházzal kapcsolatos munkát is.

Miért fontos a növények számára a nedvesség?

Bár a télikert és a terasz beton konstrukciója számára nem hasznos a nedvesség, a víz jelenléte a növények életében kulcsfontosságú. A víz szerepet játszik a növény anyagcseréjében, növeli a tömegét is. A nyári melegben a leveleken keresztül elpárologtatott víz hűti le a télikertben tartott növényeket, ezért is kell gondoskodni a megfelelő szellőzésről, szellőztetésről. Ha a virágok nem kapnak elegendő mennyiségű vizet, leveleik túlmelegednek és elszáradnak.

Az üvegház földjének nedvessége hatással van a növény fejlődésére és befolyásolja a kifejlett egyedek tulajdonságait is. A nagy mennyiségű víz hatására a növények gyorsabban növekednek, felgyorsul az új levelek kialakulása is.

Azonban a nagy mennyiségű nedvességnek káros hatásai is lehetnek a télikertben nevelt növényekre: gyengébb a gyökérzetük (mivel nem kell messziről begyűjteni a vizet), visszatartják a virágzást és a termések is később jelennek meg.

A kevés nedvességet tartalmazó talajban a növények erősebb gyökérzetet fejlesztenek, a virágzás és a termés korábban indul be, azonban gyorsabban is öregednek el.

Beépített terasz öntöző rendszer.
Öntözés a beépített teraszon, a télikertben.

Összességében elmondható tehát, hogy a nedvesség mesterséges szabályozásával érhetjük el, hogy a növények egész évben a megfelelő ütemben díszítsék növényházunkat, télikertünket.

A télikert öntözése és páratartalma

Az üvegházakban, télikertekben és oranzsáriumokban az öntözőrendszerek segítségével alakítható ki a megfelelő nedvességtartalom a földben és a levegőben is. A rendszer kiépítése azonban nagy körültekintést igényel, hiszen az öntözés mértéke, mennyisége, gyakorisága több tényezőtől is függ:

  • a növények biológiai tulajdonságaitól
  • a levelek méretétől és mennyiségétől
  • a gyökérrendszer fejlettségétől
  • a növények életkorától
  • a növények fajtájától.

Például a termést hozó növények több nedvességet igényelnek. Az uborka esetében az elhasznált vízmennyiség mindössze 0,2-0,3%-a kerül a termésbe, az összes többit a növény elpárologtatja. Az üvegházban nevelt uborka a termési periódus idején naponta 1,2-1,5 liter vizet párologtat el.

Hogyan csökkenthetjük a télikerti növények vízigényét?

A növények levelein keresztül elpárologtatott vízmennyiséget az alábbi módon csökkenthetjük:

  • megnöveljük a növények foszforos, káliumos ellátását
  • organikus trágyát használunk
  • megnöveljük a télikert páratartalmát.

A megfelelő talajnedvességet az öntözőrendszerek beépítésével érhetjük el. A kivitelezést és a tervezést bízzuk szakemberre, hiszen a megfelelő berendezések kiválasztása a növények mennyiségének és vízigényének figyelembevételével történik.

Az alkalmazható öntözések fajtái:

  • felületi öntözés
  • lokalizált öntözés
  • csepegtető öntözés
  • esőszerű öntözés
  • felszín alatti öntözés
  • kézi öntözés.

Télikertek és üvegházak öntözőrendszere részletei…

Beépített terasz tetőszigetelésének javítása a téli fagyok előtt

Őszi teendők: ellenőrizzük a télikert és terasz tetőszigetelését

Tetőfedés, fém tető terasz
Fémtető a teraszon

A télikert specialisták által professzionális módon megépített télikertek tetőszerkezete hosszú időn keresztül nem szorul karbantartásra. A beépített terasz, különösen, ha régi építésű, fedett teraszbeépítésről beszélünk, tetejének megfelelő nedvesség, hő és hangszigetelését az építők is megoldhatják, de előfordulhat, hogy saját kezűleg szeretnénk ezt megoldani vagy javítani. Régebbi télikertek és beépített teraszok tetőhéjazatát és a szigeteléseket érdemes minden tavasszal és ősszel ellenőrizni, szükség esetén kijavítani, megerősíteni.

Palatető és cseréptető

Ha a terasz palatetővel vagy cseréptetővel fedett, a felújítás egyetlen módja, ha a töredezett cserepeket, pala-lapokat újakra cseréljük. A tetőfedésnek ezeknek a módjai praktikusak, de olyan technológiával készülnek, hogy néha kénytelenek vagyunk a záró-cseréptől kezdve leszedni és újrarakni egy oldalt. Ha annyira tönkrement a palatető vagy a cseréptető, hogy kénytelenek vagyunk valamilyen megoldást találni a felújítására, de nem szeretnénk leszedni, vagy nincs módunk újrafedni a télikertet vagy a teraszt, akkor választhatjuk azt az alternatív megoldást, hogy bitumenzsindelyt helyezünk a már meglévő fedésre.

Fém cserép, fémtető

Ha cserép utánzatú fémlemezzel fedett a ház, a terasztető, akkor sok odafigyelést és karbantartást igényelhet. A fém, a bádog tető hajlamos a rozsdásodásra és a lyukasodásra, ezért érdemes foglalkozni vele.

A terasztetőn a fémlemezek egymáshoz illesztése többféle módon is történhet, de a tetőn manapság a legtöbb esetben kettős állókorcos fedés készül, mert ennek a legkisebb az élőmunka-igénye, az összes többi fedésmód mind háttérbe szorult a nagy munkaigény miatt.

A fémlemez-fedésnél az átszellőztetett légréteg több szempontból is fontos a teraszbeépítésnél:

  • páraelvezetés
  • túlmelegedés elleni védelem

Az átszellőztető réteg alatt helyezkedik el a zaj és hőszigetelő réteg, melyet általában kőgyapot táblák alkotnak. A kőgyapot elméletileg éghetetlen anyag és a pára hatására nedvességet sem szív fel, de a tél elején és végén mégis érdemes ellenőrizni, hogy a fából készült tetőszerkezet nem nedvesedett-e át. A fémtető esetleges hibáit bitumenes tömítőanyaggal tudjuk vízhatlanná tenni, újra tömíteni.

A tetőszigetelések esetében előforduló gyakoribb hibákat a tető szigetelés jellemző rétegei szerint a következők lehetnek

A csapadékvíz elleni szigetelés hibái

  • folytonossági hiány (a vízhatlanság megszűnése): anyaghiba következtében, mechanikai sérülés következtében, egyéb okok,
  • ridegedés, öregedés, anyagminőség megváltozás: a fényvédelem hiánya (UV sugárzás ellen),
  • léghólyag keletkezés: a gőznyomást kiegyenlítő réteg elhagyása miatt, nagy mennyiségű, vagy felgyűlő bezárt építési nedvesség miatt,
  • szegélyelválás, szakadás: a mozgási hézagok szakszerűtlen kialakítása vagy hiánya miatt.

A hőszigetelő réteg hibái

  • átnedvesedés,
  • méret- és alakváltozásból eredő hibák: zsugorodás miatt a hőszigetelő táblák közötti hézag megnyílik, hő híd alakul ki, valamint az elmozdult hőszigetelő táblák feletti rétegben elszakad a vízszigetelő fólia.
  • lépésszilárdság csökkenés, roskadás: pl. átnedvesedés, korrózió.

Beépített terasz tetőszigetelésének javítása a téli fagyok előtt részletei…

Páralecsapódás a télikertben

Mit tegyünk, ha nedvességet tapasztalunk a beépített teraszon?

Páraelnyelő télikert üvegház
Körültekintően építünk télikertet.

A télikertek építésénél és a teraszbeépítések tervezésénél a legnagyobb körültekintés mellett is előfordulhat, hogy nedvességet tapasztalunk. Természetesen nem mindegy, hogy mi okozza a túlzott nedvesedést. Előfordulhat, hogy beázik a régi tető, vagy a rozsdás csővezetékből csöpög a víz. Az említett esetekben egyértelmű beavatkozással, egy szakember vagy szerelő segítségével orvosolható a probléma. Ha minden egyéb okot és tényezőt kiiktattunk, a páralecsapódást kell okolnunk a télikertben tapasztalható nedvesedésért.

A páralecsapódás felismerése

A páralecsapódás (kondenzáció) felismerésének a nehézsége, hogy csak időszakosan jelentkezik, bizonyos napszakokban, leginkább télen és éjjel. A télikertekben tapasztalható páralecsapódás és nedvesedés előfeltétele, hogy a levegő harmatpontja magas legyen és az érintett felületek hőmérséklete alacsony. A megfelelő következtetések levonásához néhány napos vizsgálatra és megfigyelésre lehet szükség.

Mi különbözteti meg a páralecsapódást a többi nedvességfajtától?

  • Pára csapódik le azokon a felületeken, melyek hőmérséklete alacsonyabb az épület átlaghőmérsékleténél.
  • Sok esetben penészedés tapasztalható
  • Hiányos a szellőzés
  • Nagy a levegő páratartalma a különleges nedvességforrások miatt. Ilyen lehet a télikertben lévő növények.
  • Lassú az átmenet a száraz és a nedves falfelületek között.

A behatoló, a felszálló és a kondenzációs nedvesség megkülönböztető jegyei

Ismertetőjegyek Kondenzációs nedvesség Felszálló (felszívódó) nedvesség Behatoló nedvesség
Mérési értékek a nedves foltok szegélyén Egyenletes átmenet a nedvesből a szárazba Hirtelen átmenet a nedvesből a szárazba Általában hirtelen átmenet a nedvesből a szárazba
A fallal közvetlenül érintkező székléc és padló mérési adatai Alacsony mérési érték Magas mérési érték Magas mérési értékek a fal alsó szakaszán
Penészedés Van Nagyon ritka Néha
Penészedés főleg a képek és a bútor mögött vagy a helyiség sarkaiban Van Nincs Nincs
Só- (és nitrát-) kivirágzás a tapétán vagy a falazatból vett próbamintában. Nincs Van Nincs
Mélységi szondákkal különböző mélységekből kapott mérési értékek A felület magas, a belsőben ennél alacsonyabb mérési értékek Mindenhol magas mérési érték Általában mindenhol magas mérési érték.
Járulékos páraképzők Valószínű A párától függetlenek, de mindkettő tud párát termelni és ezáltal páralecsapódást okozni.

Páraelnyelő berendezések

A télikertépítésnél és tervezésnél a megfelelő szellőzés és szellőztetés biztosításával jelentősen csökkenthető a páralecsapódás okozta nedvesedés kockázata a télikertben. Ha mégis a magas páratartalom okoz gondot, és ennek szabályozásáról kell gondoskodnunk, akkor egyszerű szerkezetek beszerzésével orvosolhatjuk a problémát.

A párátlanítás akkor indokolt, amikor a helyiségben fellelhető páratartalom túlzottan magas. Az emberi szervezet számára ideális szint a 45-55 % közötti páratartalom. A páramentesítő készülék lehet aktív és passzív. Az aktív páramentesítő készülék egy ventilátor segítségével átszívja a levegőt, melynek nedvességtartalma a gép belső, hűtött felületén lecsapódik és egy erre a célra rendszeresített tartályban összegyűlik. A készülék működéséhez elektromos áramra van szükség.

A passzív készülék működéséhez nem szükséges energia. Az aktív mag körül áramló levegő páráját a Kalcium-klorid megköti. Ennek előnye az energiatakarékosság, hátránya, hogy rendszeres időközönként cserélni kell az aktív magot. Általában 3 hónap az ilyen párátlanító készülék hatékonyságának ideje, ezalatt megakadályozható használatával a páralecsapódás a télikertben.

A télikertépítésnél tehát fontos odafigyelni a megfelelő hőszigetelésre és a páraképződés esetleges lehetőségeire. Amennyiben nem tudjuk megszüntetni a nedvesség kialakulását, páramentesítő készülék beszerzésével tehetjük komfortossá lakókörnyezetünket. Páralecsapódás a télikertben részletei…