A télikertépítés egy lépés az energiatudatosság felé

Az energiatakarékos otthon kialakításával nemcsak számláinkat csökkenthetjük, de növelhetjük ingatlanunk kényelmét és értékét is. Természetesen szükség van a megfelelő környezettudatos gondolkodásmódra is, hogy eredményeket tudjunk elérni. A fogyasztáscsökkentő megoldások alkalmazása (hőszigetelés, energiatakarékos izzók) és a hatékonyabb energia- kihasználás mellett az egyik legkényelmesebb megoldás a télikert építése.

Befolyásunk a természetre

Életünk folyamán olyan dolgokat teszünk, melyekkel hatással vagyunk környezetünkre és hozzájárulunk az éghajlatváltozáshoz. Az üvegházhatás egyik oka az energiatermelés olyan módja, mely során nem úgynevezett „zöld energiát” használunk, hanem fosszilis tüzelőanyagokat. A lakások és háztartások fűtésénél használt gáz elégetése megfogható környezetkárosítási tényező, sokan nem tudják azonban, hogy minden egyes elhasznált áram kilowattal is szennyezzük a környezetünket. A legtöbb erőmű még mindig úgy működik, hogy az áramfejlesztés közben káros anyagokat bocsájt a környezetbe. Az áramtermelés hatásfoka alacsony és továbbításánál is jelentékeny a veszteség, az előállítás és a felhasználás között legalább annyi energiát veszítünk el, mint amennyi a végén hasznosul.

Ön is hatással van természetünkre, éghajlatunkra és környezetünkre! Mit tehet? Lehetséges az, hogy csökkentsük rezsikiadásainkat, nyerjünk egy új szobát és mindeközben védjük környezetünket? Igen. A télikert mindezt tudja. A lakás hőháztartását pozitívan befolyásoló beruházással gondoskodhatunk arról is, hogy gyermekeink számára egy élhetőbb bolygót hagyjunk.

Napi rutin legyen a környezetvédelem

Hihetetlen, de például Magyarországon az egy főre jutó napi szén-dioxid kibocsátás 15 kg. Ezt a hatalmas mennyiséget jelentősen csökkenthetjük, ha apró változásokat vezetünk be. Például ha egyetlen fokkal csökkentjük a fűtés intenzitását, éves szinten 300 kilogrammal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki háztartásunk. Ugyanakkor a hőmérsékletet természetes módon szabályozhatjuk a házhoz épített télikert kialakításával. A megfelelő helyen kialakított télikertben a korszerű nyílászárók (ajtók és ablakok) alkalmazásával további 140 kilogrammnyi szén-dioxid kibocsátást takaríthatunk meg. Mindezek mellett tovább spórolhatunk, ha izzóinkat korszerű energiatakarékos LED lámpákra cseréljük, ruháinkat nem forró vízben mossuk. Jelentékeny energia takarítható meg azzal is, ha az otthonunkban található elektronikai eszközöket nem stand-by üzemmódban hagyjuk, ha elmegyünk otthonról, hanem teljesen áramtalanítjuk azokat.

Milyen veszélyeket rejt a környezetszennyezés?

Az üvegházhatás következtében zajló klímaváltozásról sok szó esik, a kutatók és tudósok akcióterveket dolgoznak ki annak visszafordítására. Az emberi tevékenység intenzitásának növekedésével együtt jár, hogy az ember megbontja a természet egyensúlyát. Az atmoszféra a Napból érkező sugárzás nagy részét átengedi, a felmelegített tárgyak (föld, víz) nagyobb hullámhosszúságú sugárzását azonban jelentős részben elnyeli. Az áteresztett fénysugárzás és az elnyelt hősugárzás aránya jelentősen függ az atmoszféra szén-dioxid szintjétől: minél több a szén-dioxid, annál nagyobb a hővisszatartás mértéke. A szén-dioxid  égéstermék: egy szén- és két oxigénatom egyesülésével létrejött molekulákból álló gáz. A földi légkörben a szén-dioxid szint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése következtében lassan, de folyamatosan emelkedik, veszélyeztetve ezzel az éghajlat állandóságát. A légkör szén-dioxid-koncentrációjának változása a sugárzási mérleg, vagyis a beérkező és a kimenő energia mennyisége közti különbség megváltozásával jár. Emiatt a levegő hőmérséklete észrevehetően növekszik, különösen az északi és a déli pólusok környékén. A sarki jégtakaró olvadása miatt az óceánok szintje több métert emelkedhet a közeljövőben.

Másik közismert, légkört veszélyeztető emberi tevékenység a halogénezés (klórozott, fluorozott) szénhidrogének kibocsátása. Legismertebb közülük a freonok, melyek többek között a spray hajtóanyagai. Ezek lassan feljutnak a magasabb légrétegekbe, ahol a rövidhullámú ultraibolya sugárzás klór- és fluoratomokat hasít le belőlük. Ezek az atomok a sztratoszférában levő ózonnal reakcióba lépnek, meggyorsítják lebomlását, ők maguk pedig a folyamatból változatlan formában kerülnek ki. Egy-egy klór- vagy fluoratom akár több száz ózonbontási ciklusban is részt vehet katalizátorként.

A harmadik nagy probléma a környezet savasodása. A savas eső pusztítja a talajt, a növényeket, az élővilágot, de még a városok épületeiben is komoly károkat okoz.

A „savas eső” kifejezést már 1872-ben használták, tehát nem mai keletkezésű, és tudatos életmód változtatás nélkül nem is szűnik meg. A savas eső kialakulásáért a légkörben levő kén- nitrogéntartalmú nyomgázok felelősek. Legfontosabb ezek közül a kén-dioxid, kén-hidrogén, nitrogén monoxid, nitrogén-dioxid. Ennek fele természetesen jut a légkörbe, a másik fele az emberi tevékenységek nyomán fejti ki káros hatásait. Forrásként első helyen áll a háztartásokban és erőművekben eltüzelt szén, amely becslések szerint az összes antropogén kibocsátás 70%-át adja. A szénnek ugyani igen magas a kéntartalma. Égés közben a szén kéntartalma kén-dioxiddá alakul, és a gáz halmazállapotú végtermékkel s levegőbe kerül. A kén egy része pedig szilárd halmazállapotban a hamuban marad.

A nyers kőolaj kéntartalma is elég magas, a származási helytől függően 2% is lehet.

Végeredményben: emberi tevékenységgel évente 60-70 millió tonna kénben kifejezett kén-dioxid kerül a légkörbe. Nem véletlen tehát, hogy a savas eső súlyos problémákat okoz az élővilágnak.

Mit tehetünk?

A globális cselekvés lokális gondolkodásmóddal kezdődik. A régi ajtók, ablakok lecserélése korszerű nyílászárókra, energiatakarékos izzók beszerzése, hőszigetelés mind-mind olyan dolgok, mellyel biztosíthatjuk gyermekeink számára, hogy egy élhetőbb környezetet örököljenek.

A környezetbarát, energiatakarékos életmódra való átállás egyik kellemes lépése lehet, ha otthonunkban egy csodálatos télikertet alakítunk ki. Mint már annyiszor leírtuk, a télikert egy plusz szoba, ahol kényelmesen eltölthetjük az időnket barátainkkal, de a környezetvédelemben is segít. A télikert oldalán lakásunk vagy házunk jobban hőszigetelt, a fűtésre kevesebb energiát és pénzt kell pazarolnunk. A teraszkertben nevelt növények pedig nem csak szellemünket üdítik, de oxigéndús környezetű oázist varázsolnak a nagyvárosok rengetegébe is, akár Budapest belvárosába is.

Ajánlott irodalom:

• Hogyan nyerhet otthonunk az energiatanúsítvánnyal? / [… szerk. Király Zsuzsanna és Tóth Zsuzsa] ; [kiad. az Energia Klub]. – 3. átd. kiad. – Budapest : Energia Klub, 2010. – 105, [2] p.
• Savas eső / Horváth László / [a rajzokat Smuró Eleonóra kész.]. – Bp. : Gondolat, 1986. – 123 p. : ill., részben színes ; 18 cm. – (Gondolat zsebkönyvek)
• A napenergia építészeti hasznosítása / P. R. Sabady / [fordította Hartmann Tivadar]. – Budapest : Műszaki Kvk., 1980 Budapest : Révai Ny. – 126 l. : ill. ; 23 cm
• Energiaklub – korszerű környezettudatos energiafelhasználás

Energiatakarékosság, hőháztartás és környezetvédelem

A jól megépített télikert az energiatakarékosság és környezettudatos életmód megtestesítője: az adott háztartásban csökkenti a fosszilis energiahordozók arányát (így a CO₂) kibocsájtást) és javítja, takarékosabbá teszi az adott épület, lakás hőháztartását azon a réven, hogy a megújuló napenergiát változtatja az otthon melegévé. A télikert mint energiacsapda. Szószedet: megújuló energia, energiatakarékos háztartás, üvegház hatás, télikert gyártás, környezetszennyezés, savas eső, környezettudatos életmód, tudatos környezetvédelem, hőháztartás javítása télikertépítés alkalmazásával