Télikert építés és télikert gyártás Budapest és Magyarország területén. Terasz beépítés: üveg ajtó, ablak télikerthez. Üvegtető és polikarbonát a teraszon! Kérjen ingyenes árajánlatot!
Kategória: Télikert
Télikert és teraszbeépítés Budapesten és Magyarország teljes területén
A télikertépítés utolsó momentuma a megfelelő falburkolat kiválasztása. Sokan a természetes kőburkolatot kedvelik, mások a kerámiaburkolatra esküsznek, sokan műanyag vagy fa lambériát helyeznek fel, és sokan a hagyományos falfestés mellett döntenek, mert ez az egyik legolcsóbb megoldás.
A télikert falburkolatának festését elvben egy évvel a fal elkészülése után érdemes elvégezni, természetesen nagyon ritkán vár ilyen sokáig a megrendelő – Budapest egy forrongó, gyorsan változó város, lakosai türelmetlenek.
A télikert falfestését a kivitelező végzi el, de a legújabb festékfajták és hengerek segítségével sajátkezűleg is nekiláthatunk.
Hogyan mázoljunk falat?
A vakolt falfelületeket lényegében ugyanúgy mázoljuk, mint a fa- vagy fémfelületeket. Alapvető különbség azonban, hogy itt nagyon gondosan kell ügyelni a felület teljes szárazságára.
Télikert vakolatának előkészítése festés előtt
Különös figyelmet kíván a cementtel készült vakolatok és a betonfelületek festése. Ismeretes, hogy a cement oldott állapotban alkáli-sókat tartalmaz, és ezek az olajfesték zsírsav-tartalmával nedvesség jelenlétében kémiailag vegyülnek, így a cement elszappanosítja a festéket. Célszerű az ilyen falak száradását megvárni, mivel a nedves falfelületről a festés leválik.
A gipsz vakolatok alapozása előtt is jól vizsgáljuk meg a felületet, hogy kellően száraz-e. Ha szép fehér színű, gyakorlatilag száraznak tekinthető. Az egyéb habarcsanyaggal vakolt falakat habkővel átcsiszoljuk, portalanítjuk, majd forró lenolajkencével alapozzuk. Legalább kétszer kell alapozni. A viszonylag nagy pórusú fal ugyanis az első alapozóréteget gyorsan felszívja. Ha a pórusok kellően tömítettek, az egyszeri alapozás is megfelelő. Itathatjuk a falakat kövér hígítóval is. A sima felület érdekében tapaszolást alkalmazunk, ezt követően átcsiszoljuk, majd leporoljuk a télikert falfelületeit.
Különleges eljárású falfestés
A nemesebb fa furnérokat jól és olcsón lehet utánozni mázolással. Ehhez a munkához nagy kézügyességre és gyakorlatra van szükség.
A faerezés technológiájára a mesterségbeli fogások bemutatása nélkül senkit sem lehet megtanítani. A gondosan előkészített és okkersárgára alapozott falfelületre szabad kézzel, ecsettel visszük fel a fa erezetét utánzó festésmintát.
A faerezet utánzatát bármilyen falfelületre felvihetjük, mégsem célszerű azt olyan helyeken csinálni, ami a valóságban nem készülhetne fából vagy nem vonnánk be fa burkolattal.
A lakóházak külső burkolatának energiatakarékos kivitelezése
Az új építésű lakóházak és lakások kialakításakor a szakemberek a legjobb minőségű falazó- és burkoló anyaggal dolgoznak, amely hővezetési állandója minimális, ezért a kiegészítő hőszigetelés felhelyezésére a külső falra nincs is szükség. A télikert építésnél alapvetően maga a terasz beépítése is egyfajta szigetelés, ezért a kiegészítő hőszigetelésre csak akkor van szükség, ha a télikertet egy plusz lakószobaként szeretnénk használni.
Régi épületek hővesztesége
A legtöbb, a 20. században épült lakóház külső fala nem felel meg a ma alkalmazott energiatakarékossági előírásnak. Korábban az elsődleges szempont ez volt: a meglévő technológiákkal, költséghatékony módon felépíteni a lakóépületet. A falazóanyag és a burkolat minősége okán a lakóház hőveszteségének mintegy 35-40%-át a falak adják. Az ilyen típusú épületek esetében az egyetlen megoldás az utólagos hőszigetelés kivitelezése. A télikert építés szakszerű kivitelezőt követel meg. A télikertépítő specialisták az épületek külső hőszigetelését is professzionális módon kivitelezik.
A kiegészítő hőszigetelés és a télikert építés előtt ellenőrizzük a következő dolgokat:
Panelek illesztésének hermetikus tömítése (panelből épített házak esetén).
Ablakok és ajtók keretének szigetelése, megfelelő eldolgozása.
Külső falak burkolati minősége.
Tetőszerkezet és héjazatának épsége és szigetelése. A ház és a télikert közötti tetőátmenet szigetelése.
Vízelvezető ereszcsatorna épsége és szerelésének minősége.
Szellőző és szellőztető rendszer megfelelő működése.
A közműhálózat csatlakozási pontjainak tömítése, szigetelése.
A fűtési rendszer megfelelő működése.
Páratartalom és páralecsapódás az épület különböző pontjain.
A meglévő hőszigetelő elemek minősége.
Az utólagos hőszigetelés tervezésénél és kivitelezésénél a télikertben, beépített teraszon és lakóházak esetében figyelembe kell venni a rendelkezésre álló falak rétegeit, a rétegek hőtágulását egymáshoz viszonyítva, vízáteresztő és elnyelő képességét, páraáteresztő és elnyelő tulajdonságát és fagyásállóságát.
Ha több réteg burkolattal és hőszigetelő anyaggal kell megoldani a télikert vagy lakóház hőszigetelését, gondoskodni kell az egyes rétegek megfelelő ragasztásáól és rögzítéséről is. A rossz minőségű és tulajdonságú anyagok felhasználása a teljes hőszigetelési rendszer hatékonyságát veszélyezteti, a nem összeillő anyagok használata a falkonstrukció sérüléséhez vezethet.
Télikert (angolul winter garden, conservatory, németül wintergarten; franciául jardin d’hiver) = természetes megvilágítású fűtött helyiség, amely egzotikus, fagyérzékeny növények, illetve dísz- és szobanövények téli vagy egész éves elhelyezésére szolgál.
A télikertek története a régmúltba nyúlik vissza. Tény, hogy az ókori Róma átriumainak falát virágokkal teli cserepek díszítették – ez valamiféle előképe lehet a mai megoldásoknak. A XVI– XVII. században, a gyarmatbirodalmak virágzásának az idején nagyon elterjedtek az üvegházak, amelyeket a mai télikertek elődjének tekinthetünk. Ebben az időben Európában egyetlen palota sem épülhetett meg enélkül. A XIX. században az angol arisztokrácia körében divatba jöttek a beüvegezett „nyári sarkok”. Ezekre akkora volt a kereslet, hogy a „télikertek” kivitelezőinek folyamatos gyártásra kellett berendezkedniük. Azonban a kor műszaki lehetőségei nem tették alkalmassá arra, hogy az ilyen nyári sarkokban egész évben megfelelő hőmérsékletet biztosítsanak a benne elhelyezett növényeknek. A szél és eső elől üvegezéssel védett házrész a központi fűtési technikai megvalósítása után terjedt el az európai városkörnyéki udvarházakban a XIX. században, és elsősorban a kerti pálmák teleltetésére szolgált. A télikertek a múlt század második felében élték második felvirágzásukat. Nyugaton igen népszerűek lettek, az épületek kedvelt tartozékaivá váltak. Nálunk, Magyarországon a télikertek lassan honosodnak meg. Még ma is luxuscikként tekintünk rájuk. Azonban ez közel sincs így.
A télikertek rendeltetése, funkciója
Alapfunkciója a benne tartózkodó személyek feszült testi állapotának lazítása, a jobb, oldott közérzet létrehozása. A csapadékos, hideg téli időben mindenkire pozitív hatással van egy élő, tarka virágszőnyeg látványa. A zöld környezetben elmúlik a fáradtságunk, visszajön az életkedvünk, energikusabbak leszünk, csökken a stressz kialakulásának esélye. Zöld környezetben között élvezhetjük a növények rekreációs hatását.
A tudósok a kikapcsolódás egyik eszközének, élményterápiának tartják a télikert zöld növényeinek szemlélését. A télikert nemcsak az otthonokban fejti ki relaxációs funkcióját, hanem a munkahelyeken is. A számítógép előtt ülő hivatalnoknak vagy a kétkezi munkásnak ugyanakkora feltöltődést jelent a zöld környezetben eltöltött ebédidő.
A gyerekek számára az ilyen kert a növények tapasztalati úton történő megismeréséhez nyújt kiváló lehetőséget. Olyan egzotikus növényekkel ismerkedhetnek meg, amelyeket legfeljebb csak képekről láthattak azelőtt. De egyetlen rajz sem tudja visszaadni az élő növények finom részleteit. Ezért a télikertek hasznosak az óvodákban, iskolákban, gyermekkórházakban és rendelőintézetekben.
A télikert mint építmény
A télikert rendszerint fém, alumínium vagy fa vázszerkezetű, üveg vagy műanyag borítású különálló építmény vagy a nappalihoz csatolt beüvegezett veranda.
A beépített terasz mint télikert a kertet és a lakóházat összekötő – a család kényelmes pihenését szolgáló – helyiség, ahonnan az üvegfalon keresztül télen is gyönyörködhetünk kertünkben, vagyis az ilyen létesítmény közvetlen kapcsolatot teremt a természettel. Ez egy különleges szoba, amely félerészben kert, felerészben ház.
A télikert mint energiacsapda
A télikert csökkenti a házunk fűtési költségeit
A télikertek két nagy csoportját különböztetjük meg: fűtött és fűtetlen. Amennyiben egész évben lakótérként szeretnénk használni, akkor fűtött télikertet építsünk magunknak.
Nem fűtött télikert esetén az épületrész hőkiegyenlítő zónaként szolgál a kert és a lakóház között. Ebben az esetben pénzt takaríthatunk meg a fűtésszámlán, ugyanakkor nem használhatjuk egész évben lakótérként. Az itt elhelyezett növények termesztési ideje fűtés nélkül is meghosszabbítható. Az épületrész hőkiegyenlítő funkcióját a napenergia hasznosításával éri el. A befogott napenergia hasznosítása függ a hősugárzás intenzitásától, a beesési szögtől, és a beüvegezés típusától. A napfény elektromágneses hullámként éri el a Föld felületét. Az üveg átengedi a napfényt, de a növényekről, az üvegház berendezéseiről, a falakról és padlóról visszavert sugarak már nehezebben jutnak ki, mint ahogyan oda behatoltak. Ez a napsugárzás átalakulásával magyarázható. Az üveg könnyen átereszti a rövidhullámú elektromágneses sugarakat (ilyen a fény), ami a télikertben hosszúhullámú hősugárzássá alakul át, azonban az üveg már nem engedi vissza ezeket a sugarakat. Tehát a télikertek az üvegházhatás (hőcsapda-elv) jelenségét hasznosítják, ezáltal van melegebb az üvegfalú, üvegtetejű helyiségben, mint környezetében.
Milyen legyen a télikert mérete?
15 nm-nél kisebb területű télikertet nem célszerű építeni. Miért? Először is ennél kisebb terület esetén megnő az egy négyzetméternyi terület bekerülési költsége. Másodszor kis területen nem sikerül harmonikusan elhelyezni a növényeket és a berendezési tárgyakat. Az ilyen kis méretű beüvegezett rész inkább csak szélfogóként működhet.
A télikertek ajánlott magassága legalább 3 méter. Az építmény és a tetőzet formája a megrendelőtől függ. Formáját tekintve lehet négyszög, sokszög vagy kör alakú. A korszerű építéstechnikák lehetővé teszik akár a legfantasztikusabb tervek megvalósítását.
A télikert tájolása
A télikert egy gyönyörű, bonyolult egység, amelyben minden mindennel összefügg. A szabályos működéséhez a télikert tervezésénél figyelembe kell venni elhelyezkedését, tájolását, formáját, méretét, a tető dőlésszögét, szellőztetési és árnyékolási rendszerét stb., mivel ezeknek döntő szerepük van abban, hogy kényelmes körülmények között élvezhessük az itt eltöltött időt.
A télikert bármilyen fekvésű lehet, amit elsősorban annak rendeltetése: szabadidő eltöltése, munka (iroda, dolgozószoba, stúdió), illetve a természet közelsége határoz meg.
Az északi tájolású télikert kevésbé akkumulálja a napenergiát, mint a déli fekvésű, ugyanakkor csökkenti a főépület hőveszteségét. A kiegyenlített fényviszonyok miatt különböző funkciók ellátására alkalmas. Zöld oázisnak tekinthető a konyha és étkező meghosszabbításaként. Fűtéssel munkahely kialakítására, alkotómunkára és képzőművészeti tevékenységre (pl. festőműhely) tehetjük alkalmassá. Ebben az esetben a fűtésen kívül gondoskodni kell a megfelelő hőszigetelésről is. Természetesen az északi fekvés nem igazán alkalmas fény- és hőkedvelő növények termesztésére, jóllehet a télikertbe leginkább árnyékkedvelő növényeket telepítenek.
Északi fekvés esetén a télikert energiatakarékossága úgy érvényesül, hogy a zsiliphatás miatt a szél és a hideg nem éri közvetlenül a lakóépület északi falát, és ezzel megoldottuk a ház hővédelmét. Az északi fekvés ideális dolgozószoba, festőműhely vagy haszonnövények nevelésére létesített üvegház kialakításához, mivel a szórt fény egyenletes megvilágítást biztosít. Többet kell költenünk hőszigetelésre, fűtésre, ugyanakkor nyerünk azon, hogy nincs szükség árnyékolásra, légkondicionálásra.
A keleti fekvés előnyeit reggelizéskor élvezhetjük, amikor már kora reggel a felkelő nap sugaraiban gyönyörködhetünk. Rendszerint délután sem hevül túl, ezért különösebb árnyékolást és szellőztetést sem igényel.
A nyugati fekvésű télikert az esték kellemes eltöltését biztosítja, mivel a nappal összegyűjtött meleget átadja az ott tartózkodók.
Déli fekvés esetén az energiatakarékosság a legfontosabb szempont, mivel télen az ilyen tájolású télikertek hőnyeresége a legnagyobb. Nyáron a benapozás mértéke elérheti a 12 órát. A közvetlenül beeső napsugarak a helyiség levegőjét 70–80 fokra is felmelegíthetik, ezért az ilyen télikert lakótérként való használata során gondoskodni kell az árnyékolásról, szellőztetésről és légkondicionálásról, különben nyáron az ilyen szobában elviselhetetlen trópusi hőség alakul ki. Ugyanakkor a déli fekvés télen megvédi a főépület, így jelentős hőenergia takarítható meg. Ezért itt uszoda kialakítása is célszerű lehet.
Télikert: természetes megvilágítású fűtött helyiség, mely egzotikus, illetve dísz- és szobanövények téli elhelyezésére szolgál. Eredete, rendeltetése, funkciója. tájolás – fűtés télen, napenergia hasznosítás, növény termesztés, helyes tájolás
A családi házak kertjében mindenki szívesen tart házi állatokat, bár a téli időszakban sokakban felmerül a kérdés, hogy a kis kedvencek biztonsága érdekében nem kellene-e beengedni őket a házba. A kis területű kerttel rendelkező házak vagy lakások tulajdonosainak sem kell lemondaniuk az állattartás megnyugtató élvezeteiről, mindössze be kell tartani néhány alapvető szabályt, és a kisállat vásárlásakor figyelembe kell venni az otthon adottságait.
Állatok zárt térben
Az emberek mintegy hetven százaléka tart valamilyen házi kedvencet. A gondoskodás feltételezi azt, hogy a kisállat boldogságára és egészségére odafigyel a gazdi, ezért a zárt tér, a beépített terasz, a lakás, a kert vagy a télikert méreteihez igazodik a kisállat vásárlásakor. Milyen háziállat érzi jól magát a zárt térben?
Macskák
A házak és lakások egyik leggyakoribb kisállata a macska. Amellett, hogy a cicák könnyen viselik a zárt teret, kedvesek, ragaszkodóak és bizonyos mértékben gyógyító hatással vannak a gazdikra.
A télikertben elhelyezett macskatál nem árasztja el szagával a ház többi részét, ugyanakkor a cicának nem kell kimennie a téli hidegbe sem. A macskák gondozása egyszerű, és kiterjedt a szakirodalma is, tehát könnyen találunk az egyes problémákra megoldást.
A cicatartásnál a télikert azért is lehet előnyös, mert itt elhelyezhetjük azokat az eszközöket, ahol a kis kedvenc élezheti a karmait, ha a tavaszi napsütéses órákat itt tölti, akkor a ház, lakás többi része megmenekül a levedlett szőrpamacsoktól is.
Nehéz kérdés azonban a növények és a cicák kapcsolata. Már kiskorában meg kell tanítani a cicákat arra, hogy a télikert növényei és virágai tabunak számítanak, és a megfelelő helyen végezze el a dolgát.
Kutyák
A kutyatartás a második legnépszerűbb hobbi napjainkban. Ne felejtsük el, hogy bármekkora is a lakás, a ház vagy a télikert, a kutyusok számára szabad tér kell. A néhány négyzetméteres beépített teraszon érdemes kisebb termetű kutyát tartani, hiszen a nagyobb állatnak kínszenvedés a szűk tér, és a gazdinak is sok bosszúságot okoz a levert, kiborított növény.
A macskákkal ellentétben, a kutyusok számára nem létezik kutya WC, ezért a télikertben tartott állatokat is napjában többször ki kell vinni, sétálni.
Kutyatartásra lakásban csak olyanok vállalkozzanak, akik elfogadják azt, hogy az állatnak rendszeres mozgásra van szüksége, télen és nyáron is, esőben és fagyban is.
Madarak
A beépített terasz és télikert ideális lehet a madártartásra. A szépen gondozott növények között remekül mutatnak a színes tollas állatkák. A ketrecek méretének és formájának szinte csak a télikert formája szab határt, ahol a papagájok színes tollazata és a papagájvirág jól megférnek egymás mellett. Ha szeretnénk madarakat tartani otthonunkban, akkor a télikert kifejezetten alkalmas hely erre, hiszen a korán reggel kelő állatkák csivitelése lakáson belül zavaró lehet, viszont a télikert jól szigetelő nyílászárói hajnalban megóvják fülünket az egyébként kellemes madár zsivajtól.
Az építés során válaszd a takarékos fűtési rendszert
A padlófűtés a melegvíz-fűtések egy különleges fajtája, mely kellemes légkört és környezetet varázsol a télikertbe. A padlófűtés elterjedésének egyik feltétele volt, hogy az építők és gyártók kifejlesszék a megfelelő élettartamú csővezetékeket.
A télikertben azért előnyös a sugárzó fűtés, mert csővezeték, fűtőtest a helyiségben nem látszik, nem csúfítja el a nagyméretű üvegfelületeket. A vizsgálatok szerint, a padlófűtés esetén 20 C-nál kisebb levegő-hőmérséklet mellett is kellemes a benntartózkodók közérzete.
A padlófűtéshez olyan polipropilén műanyag csöveket építenek be a télikert padlózatába, mely élettartama 30 évnél magasabb és egyszerűen szerelhető. A hagyományos meleg vizes fűtéssel szemben, a padlófűtéshez alkalmazott csővezeték csak 60 C fokig tűri a hőmérsékletet, mivel a padló-hőmérséklet a fűtés során nem lehet 32 C foknál magasabb.
Hőfiziológiai követelmények miatt a télikert padlójának felületi hőmérsékletét 24-28 C fokon célszerű megválasztani. A padlófűtés kialakításakor a csöveket körkörösen, 100, 150, 200 és 300 mm tengelytávolságban ajánlatos lefektetni. A nagyobb padló-hőmérséklet sűrűbb csőhálózat fektetésével érhető el.
A padlófűtés kialakításakor az előremenő és visszatérő csővezetéket párhuzamosan célszerű fektetni, így a két vezeték összeadódó középhőmérséklet határozza meg a padló hőmérsékletét.
A padlófűtés fektetés szerkezete
A teherhordó födémre a télikertben műanyaghab vagy salakgyapotpaplan szigetelőréteg kerül, erre betonacél háló, ehhez erősítve a műanyag főcsövet. A csöveket legegyszerűbben műanyag huzallal vagy lágyacél dróttal erősíthetjük a betonacél hálóhoz. Lágyhuzal alkalmazása esetén a huzal alá nemesszalagot kell a csőre tekerni. A beerősített csövek cementesztrich borítást kapnak.
A csővezeték egyszerűbb szerelését biztosítja a hullám- vagy trapézlemezből és polisztirolhab hőszigetelésből álló elem, mely a teherhordó födémre helyezhető. Az elem segítségéve a csőtávolságok egyenletesek lesznek, és az elem kihajtható fülei a cső rögzítését is megoldják.
A csöveket borító aljzatréteg fontos szerepet tölt be a padlófűtésben. Biztosítja az egyenletes hő elosztást, ellátja a csövek mechanikai védelmét és természetesen a padlóburkolat elhelyezésére is szolgál.
A télikert padlóburkolatának anyaga hat a padlófűtésre. A szokásos hidegburkolatok kedvezőek, mivel ezek hővezetési ellenállása kicsi. Így ezek az esztétikailag kedvező burkolatok padlófűtésnél hőtechnikailag és hőérzet szempontjából nagyon kedvezők. Alkalmazhatunk természetesen melegpadló burkolatokat is, de ilyenkor ezek ellenállását a tervezésnél figyelembe kell venni.
Fűtött télikertek – beépített teraszok fűtése télen – a télikert és az évszakok
A télikert és az évszakok – 1. rész
Amikor az emberben felmerül a télikert építés ötlete, akkor nyilván az is megfordul a fejében, hogy mennyire lesz kihasználható majd ez a terület a későbbiekben. Annak érdekében, hogy maximálisan élvezhesse a télikertek előnyeit, szeretnénk egy rövid útmutatással szolgálni ahhoz, hogy milyen funkciókat tölthet be a különböző évszakokban.
Ősz és tél:
A nevéből is jól érezhető, hogy a télikert alapvetően azért alakult ki, hogy a hidegebb időszakban is kellemes, zöld környezetet biztosítson a ház körül. Ebből adódóan kiváló helyszín arra, hogy az érzékeny növények teleltetését megoldjuk.
Néhány hangulatos kiegészítővel a télikert lehet a pihenés, a nyugalom színhelye a család számára. A zöld növények látványa már eleve pihentető hatással bírnak, de egy kényelmes kanapéval remek olvasósarokká léphet elő ez a terület.
Ha nem feltétlenül szobaként funkcionál, akkor minden olyan kerti tárgyat, felszerelést biztonságosan lehet itt tárolni a rossz időben, ami egyébként nem bírná a fagyokat, legyen az a kedvenc asztalunk vagy a grillsütő.
Kérje Ön is ajánlatunkat, és használja ki minden évszakban a télikert előnyeit!
A télikert és az évszakok – 2. rész
Amikor beköszönt a kellemesebb időjárás, a télikert akkor is rengeteg hasznot hajthat a számunkra, hogyha megfelelően használjuk ki a lehetőségeket. Mivel ez a terület számos, különféle módon vehető használatba, így íme, néhány tipp tőlünk.
Tavasz:
A tavasz a veteményezés ideje. Vannak olyan növények, amiket akár már februárban érdemes elültetni, hogy a megfelelő időben már rendelkezzünk a palántákkal, de ezt sokszor nehéz kivitelezni ideális helyiség nélkül. A télikert viszont erre is megoldást nyújt, hiszen itt biztonsággal elhelyezhetőek a palántázó dobozok.
Vannak, akik nem szeretik, ha a ház körüli kis kedvencek a lakásban vannak, azonban arra is gondolni kell, hogy tavasszal, amikor a kölykeiket világra hozzák, biztonságos helyet kell nekik biztosítani. A télikert akár erre is lehetőséget ad.
Hogy a kényelemre is adjunk: Mi lehetne jobb, mint az áprilisi csípős szél érintése nélkül végignézni, ahogy lassan virágba borul a táj? A télikert segítségével ezt védett helyről teheti meg.
Ha kérdései merülnének fel, forduljon bizalommal kollégáinkhoz!
A télikert és az évszakok – 3. rész
A télikertek egész évben jó szolgálatot tesznek tulajdonosaiknak, akik talán nem is tudták, hogy milyen lehetőséget hagytak ki, amíg nem döntöttek az építkezés mellett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy mint ahogy a többi évszakban, úgy a nyáron is jó pár előny sorolható fel a télikert mellett.
Nyár:
Megfelelő árnyékolással megoldható, hogy az ember úgy érezze, hogy a szabadban van, de közben mégsem kell elviselnie a perzselő napot.
Az olyan növények számára is kiváló helyként szolgál, amik nem szeretik, ha direkt éri őket a napsütés. Amennyiben Ön is szeretné elérni a legjobb termésszámot vagy éppen rengeteg gyönyörű virágot, akkor az ilyen ültetvényeit elhelyezheti nyáron is a télikertben.
Hirtelen vihar vagy nagy eső során mindazoknak a növényeknek jó menedéket nyújt, amelyeket cserépben helyezett ki a kertbe, így nem kell aggódnia az épségükért.
Szeretné Ön is megtapasztalni a télikert előnyeit? Kérjen tőlünk ajánlatot! Kollégáink segíteni fognak Önnek abban, hogy a lehető legjobb megoldást találja meg!
Mit érdemes tudnunk a télikert fűtéséről?
Már önmagában a télikert szerkezete által üvegházhatás alakul ki, ami nagyon kedvező a növényeknek. A hatalmas üvegfelületeknek köszönhetően a napsugarak akadálytalanul bejutnak az üvegház belsejébe, így a növények is elegendő fényhez jutnak. Az üvegház belső tere a napsugarakat elnyeli, és hősugárzás formájában újra leadja, viszont az üvegtáblák ezt a hőt visszatartják, és ennek következtében felmelegszik a belső tér is.
A télikertünk ideális hőmérsékletének biztosításához nagyon fontos a megfelelő üveget választanunk. A megfelelő hő átbocsátásához fémbevonatos anyagokat szoktak használni, melyek előnye, hogy jobban tartják a meleget, mint akár a víztiszta üveglapok.
Télikertet lehet készíttetni fűtéssel, és nélküle is. Abban az esetben, ha a fűtés mellett döntünk, akkor a padlócsatorna kiváló megoldás nyújt a télikert fűtésére, hiszen esztétikusan és gazdaságosan, de mégis hatékonyan fűt. Továbbá biztosítja az üvegfelületek páramentességét is. A padlócsatorna könnyen tisztítható a fedőrács felemelését követően.
Kérje szakembereink véleményét a télikert fűtésében is! A télikertjetervezésben is a rendelkezésére állunk!
Télikertek régen és ma – 1. rész
A télikerteket egyre több család veszi igénybe pihenés és feltöltődés céljából, ami érthető is, hiszen a kimerítő munka után egy hideg téli napon leginkább melegségre és kényelemre vágyunk. Nincs is kellemesebb, mint otthonunkban élvezni a mediterrán hangulatot.
Ez régen sem volt másképp, hiszen már évszázadokkal ezelőtt is építettek télkerteket, ám eleinte növényeket tartottak és gondoztak benne. Már akkor is felemelő érzés lehetett gyönyörködni a növényekben és a megszelídített természetben, ezért is igyekeztek a télikerteket úgy kialakítani, hogy minél közelebb legyenek a családi fészekhez, és bármely évszakban kényelmesen megcsodálhassák azokat.
A XVII. században elsősorban a vagyonos emberek, a nemesek engedhették meg maguknak azt, hogy télikertetépítsenek. A ma ismert télikertek akkoriban különálló épületek voltak, amit pálmaházaknak neveztek. Ezek a különálló pálmaházak az idő folyamán egyre közelebb kerültek a lakóépületekhez, mindaddig, míg a nappali vagy ebédlő részeivé nem váltak. A régi télikertek szerkezete rendkívül hasonló volt a ma ismert télikertekéhez. Fémvázas szerkezetűek voltak és hatalmas üvegtáblák borították be a növényeket.
Felkeltettük érdeklődését? További információkat szeretne télikert készítéssel kapcsolatban? Állunk rendelkezésére!
Télikertek régen és ma – 2. rész
Napjainkban a télikert használata nem csupán a gazdagabb rétegeknek elérhető, hanem megfizethetővé vált az átlagfizetésből élő lakosok számára is.
A télikertek mai szerkezetében is tapasztalhatunk minimális eltérést, hiszen a fémvázas szerkezetek helyett ma már alkalmaznak faszerkezetet is. A faszerkezet elegánsabb és otthonosabb hangulatot varázsol télikertünknek, így tökéletes részét alkothatja lakóterünknek, munkahelyünknek vagy éppen üzletünknek is.
A télikertet többféle kivitelben is használják, ilyen pl. a panellakások erkélyén található mini pálmaház. Sokan a panellakás erkélyeit zárttá teszik és üvegfelületet alakítanak ki, ez tökéletes körülményeket teremt a növényeknek. De a verandák és a teraszok is kitűnő lehetőséget biztosítanak egy télikertelkészítéséhez. Megbizonyosodhattunk arról, hogy legyen az lakás, vagy családi ház, bárhol van mód, és lehetőség a télikert készítésére.
Kedvet kapott, és Ön is vágyik egy télikertre? Cégünk azon dolgozik, hogy minőségitélikertben élvezhesse a szabadidejét! Elérhetőségeinken keressen fel minket bátran és mi megvalósítjuk régi télikert álmát!
Fűtési technológia: a teraszbeépítés mediterrán klímájának biztosítására
A nagyvárosi beton dzsungel közepén található egy kis szelet a valódi dzsungelből, a Fővárosi Állat és Növénykert Pálmaháza, mely 1912. május 20-án nyitotta meg kapuit Budapesten.
A nagyszabású növényház építését a századelőn azért kezdték el, mert Európa országainak nagy része büszkélkedett hasonló oranzsáriummal. Az épületkomplexum legszebb része az üvegház és a hozzá kapcsolódó épületegyüttes, mely máig a legnagyobb Közép-Kelet-Európában, és nizzai mintára épült.
A Végh Gyula által tervezett „télikert” megépülése óta folyamatosan változik, 1922-től a növények mellett állatok is benépesítik, 1934-ben költözhettek be a krokodilok.
A II. világháború után átesett néhány felújításon a Pálmaház, az épület állaga folyamatosan romlott: az üvegtáblák beszakadtak, a vasszerkezet elrozsdált és besüllyedt. A Pálmaház átépítése több mint 10 évig tartott. A meggyengült vas- és acélkonstrukciót kicserélték, az üveg felületeket szigetelték, a korszerű eljárásoknak és módszereknek köszönhetően sokan úgy vélték, hogy az üvegház ellenállóvá vált az időjárás viszontagságaival szemben, sajnos azonban csalódniuk kellett.
Újabb átépítésre és felújításra volt szükség, ez 2000-ben kezdődött, mely során elkészült a parabola csarnok nagy főfalának statikai megerősítése, a makrolon fedés, bádogozás, szigetelések, aljzatok, burkolatok, járófelületek, nyílászárók, fűtési, szabályozási rendszer, villanyszerelés befejezése, a légtechnika elkészítése, az épület 1 méteres környezetének rendezése.
A Pálmaház ma a trópusi esőerdők gazdag élővilágát mutatja be az idelátogatóknak. A föld tüdejének is nevezett környezetben olyan fajokat láthatunk, melyek többsége az elmúlt évmilliók során nem sok változáson estek át.
A Pálmaház megépítésekor az elsődleges célja a szórakoztatás volt, az egyedi és különleges fajok, növények és állatok bemutatása volt. Manapság ez a cél jelentősen bővült, hiszen a környezettudatos viselkedés fontosságára hívja fel a figyelmet és az oktatóanyag segítségével tanít is.
A Pálmaház egyik ékessége, a 110 éves 15 m magas főnixpálma, mely szerencsés esetben datolyával örvendezteti meg a rajta élő madarakat.
A budapesti Pálmaház egy nagyra nőtt télikert, melyben sétálva nem csak szórakozhatunk, tanulhatunk, de a környezettudatos élethez kedvet kapva, egy saját télikert gondolatát is elültethetjük magunkban.
A télikertépítés és lakóházépítés legfontosabb része a kőművesmunka. A kőműves szakma az építőipar egyik legfontosabb alapszakmája, művelői közül kerülnek ki a későbbi művezetők, munkavezetők és építésirányítók.
A kőművesmunkák követelményei folyamatosan módosulnak, fejlődnek, változnak és korszerűsödnek, ezért a télikertépítő szakemberek kötelessége, hogy ezzel lépést tartsanak. Az előre gyártott elemek alkalmazása a télikertépítésben jelentősen meggyorsítja a kivitelezői munkákat, ugyanakkor különleges készségeket kíván a kivitelezőtől.
A télikertépítő csak és kizárólag jól képzett kőműves lehet, aki nem nélkülözheti a hagyományos kőműves ismereteket, de ismernie kell a korszerű építési technológiákat is.
A kőműves feladatai
A kőműves építi a falakat – vályog- vagy égetett agyag, tömör vagy üveges téglából, kőből vagy előregyártott építőkövekből, betonból vagy előregyártott közép- és nagyméretű blokkokból, válaszfallapokból, ugyancsak ő alakítja ki a nyílásáthidalásokat, ő falazza a lábazatokat, a kéményeket, a boltozatokat. Kőművesmunka a monolit vagy előregyártott vasbeton födém, lépcsők, erkélyek stb. megépítése, a nyílászáró szerkezetek (ablakok, ajtók), a párkány- ás tetőszerkezeti elemek elhelyezése.
A tető alá hozott kész épületek nagyobb részben kőművesek munkájának eredményei.
A kőművesmunkák alapanyagai a következők lehetnek:
kőzetek
adalékanyagok
kötőanyagok
agyag
gipsz
cement
beton
vasbeton
habarcs
építőkövek és építőelemek.
A kőművesmunkák:
Alapozás
Falak építése
téglafal
kőfal
egyéb fal
Vakolómunkák
belső vakolás
külső vakolás.
Az alapozás
A kőműves munkálatok a télikertépítés során a terep előkészítésével és az alapozással kezdődnek. Az alapozás során a feltárt talajréteget teherbírásra alkalmassá teszik a kőművesek. Az alapozás két munkaszakaszból áll: a földmunkákból és az alapok elkészítéséből.
Az alapok feladata a rájuk épülő építmény, télikert terhének biztonságos átvétele és hordása.
A kőművesek attól függően, hogy a teherhordó talaj milyen mélységben van, sík- vagy mélyalapozással alapoznak. Az alapozási síkot mindig a fagyhatár alatt állapítják meg.
Az alapok készülhetnek, téglából, terméskőből, betonból és vasbetonból.
A falak építése
A kőművesmunka leglátványosabb része a falak építése, felhúzása. Sokak számára a házépítés és kőművesmunka egyenlő a falak felhúzásával, ugyanakkor a tető alá hozott épület készültségi foka mindössze 40 %-os.
A falak függőleges térelhatároló szerkezetek. A külsőket körítő falaknak is nevezik, mert ezek határolják az épület egészét. A belső falak a külsők által körülhatárolt, beépített teret osztják fel helyiségekre, folyosókra, lépcsőházakra stb., és így annak egy-egy sejtjét határolják körül.
A kőművesek által épített térelhatároló falaknak a tér függőleges lezárásán, és a helyiségekre való osztásán kívül az is a feladatuk, hogy a körülzárt teret elszigeteljék a külső környezettől, megvédjék a külső levegő hőmérsékletének hirtelen és erős változásaitól, a külső zajok behatolásától. Így a térelhatároló falak hő- és hangszigetelő szerkezetek is egyben.
A saját tömegükön kívül a födémek és egyéb szerkezetek terhét viselő, ezeket alátámasztó falakat főfalaknak, más néven teherhordó vagy szerkezeti falaknak is nevezzük. A fő falakon kívül vannak önhordó, vagyis saját tömegüket viselő és terhet nem hordó, ún. kitöltő falak.
Téglafalak építése
A kőművesmunka alapja, a legrégibb és legáltalánosabb falazóelemből, a téglából rakott fal építése. Az épített téglafal általános alakja a hasáb, amelynek méretei (hosszúság, szélesség, magasság) arányosak, hogy több tégla változatos elhelyezésével egyenlő léptékű és méretű faltestek kötésben legyenek kialakíthatók.
A hagyományos téglafalat a télikertépítésnél a kőművesek szabvány téglából építik, melynek mérete 25x12x6,5 cm.
A falazáshoz, különösen a falvégek, falsarkok, falcsatlakozások kialakításához, egész téglákon kívül, ún. darabtéglák, vagyis háromnegyed, fél és negyed téglák, valamint hosszában felezett, ún. fejelőtéglák is szükségesek.
A kőművesek által épített téglafal, habarcsba ágyazott téglákból áll. A téglák szabályos vízszintes rétegeket – sorokat – alkotnak a falban. A sorok szélességét, vagyis a fal vastagságát a tégla elhelyezésének módja, a sorszélességben egymás mellé fektetett téglák száma és helyzete, valamint a függőleges habarcshézagok (hosszhézagok) száma és vastagsága határozza meg.
A télikertépítés során a kőművesek centiméterben adják meg a fal vastagságát, így beszélünk 25-ös (1 tégla vastag), 38-as (1 ½ tégla vastag) stb. falról.
A kőműves munka megszervezése
A télikertépítés során a télikertépítő szakemberek az építési munkákat körültekintően és alaposan megszervezik. A munkaszervezés magába foglalja a legkedvezőbb műszaki és szervezési feltételek megteremtését az építés előkészítése és elvégzése során.
A falazási munka előkészítésekor általában a következők a főbb feladatok:
az előző munkák készültségének ellenőrzése, egyben a megfelelő készültségi fok megteremtése
a munkamódszer kiválasztása, a csapat és a munkacsoportok megszervezése, a munka helyes beosztása:
a munkahely előkészítése
a munkahely berendezése, ellátása a szükséges építőanyagokkal.
Egyéb kőművesmunkák és kőművesszerkezetek
A kőművesek dolga a megfelelő minőségű és magasságú kémény építése, melyeket a hatályos jogszabályok és a hiteles tervek alapján készítenek el. A bejáratok, ajtók és ablakok építésénél a nyílásáthidalók rakása, elkészítése a kulcsfontosságú feladat. Nyílásáthidalók: boltöv, egyenes nyílásáthidaló.
A tető felhelyezése előtt az elkészült, felépített falra a kőművesek falkötő vas, vasbeton koszorút öntenek, készítenek. Ha a ház födémmel készül, akkor a vasbeton koszorút a vasbeton födémmel együtt öntik ki a kőművesek.
Burkoló munkák
A szerkezetileg elkészült ház befejezéséhez a csupasz falakat burkolattal kell ellátni, ilyenkor állnak munkába a kőműves burkolók. A vakolat elkészítése és felvitele manapság már nem elégséges, csupán alapja a díszesebb kivitelű kő-, kerámia-, csempeburkolatnak. A télikertépítés során a fa- és műanyag burkolatok is felhasználhatóak, természetes megjelenésük vagy éppen praktikusságuk okán.
A burkolólap, a csempe már évezredek óta ismert anyag, padló- és falburkolatok készítéséhez is ideálisan alkalmazható. A burkolómunkák megkezdéséhez elengedhetetlen a megfelelően elkészített vakolat, mint alap. A télikertépítő specialisták már a vakolat felhordásakor figyelembe veszik a későbbi burkolatok igényeit.
A családi ház vagy télikert építés során a külső és belső burkolómunkákhoz különböző minőségű burkolóanyagok beszerzése szükséges. A kültéri burkolatok fagy- és időjárás állóak, míg a belső terek burkolatai mívesebb megmunkálásúak is lehetnek.
A lapburkolatok egyszerű felosztása a következő:
kerámia padlóburkolat
kerámia falburkolat
kőburkolat.
A burkolatok az épület védelmén és hőszigetelésén kívül szerepet játszanak annak „öltöztetésében”, környezetünk otthonosabbá tételében.
Kőműves építési munkák végzése a télikert építés során a szakemberek segítségével professzionális módon. A télikertépítés fontos része a kőművesmunkák szakszerű kivitelezése a megfelelő szakemberek segítségével: betonozás, alapozás, falépítés, vakolás és burkolás kizárólag hozzáértő mesterek keze munkája lehet otthonunk építése során.
Ha további érdekes témák iránt érdeklődik, olvassa a következőt: technológia, ablak, télikert, építés, kőműves, burkolat, fal.
A nyáron kellemesen hűvös, télen pedig jó meleg épület, ház csupán álom és vágy. A lakóházak és lakások kényelmét a meleg és száraz környezet biztosíthatja. Az építés, építkezés során előtérbe kerül az igény, hogy az elkészült ház téli fűtését és nyári hűtését gazdaságosan, olcsón lehessen megoldani, ugyanakkor az építkezés költségeit is szeretnénk alacsonyan tartani. A hőszigetelő anyagok használata mellett a télikertépítés is egy megoldás az energiatakarékos lakóház építésére.
A külső atmoszféra hatását a lakóház belső mikroklímájára a külső és belső levegő közötti szigetelés befolyásolja. Az épületek hőszigetelésének hatásfokát csak a költségvetés határolja be. Az utóbbi időben egyre nagyobb igény mutatkozik a belső terek klimatizálása iránt, miközben az épületkonstrukciók hőszigetelésére kevés figyelmet fordítunk.
A lakóházak hőveszteségét kétféle módon csökkenthetjük:
a falak és szerkezeti elemek vastagságának növelésével
hőszigetelő anyagok felvinni a külső burkolatra.
A falak vastagságának növelése egy bizonyos mértéken túl már értelmetlen, és az alap sem bírja el a túlzott terhet. A hőszigetelő anyagok a fal vastagságát növelik gazdaságos módon. A télikert építése egy alternatív hőszigetelési módszer, mely segítségével egy plusz szobával is gazdagodhat lakóházunk.
A hőszigetelő anyagok osztályozása
Az alacsony hővezető tulajdonságú anyagokat alkalmazzák az építőiparban a lakóházak, intézmények és télikertek hőszigetelésében.
Formájuk és külalakjuk szerint lehetnek:
méretre szabottak – csempe, blokk, tégla, henger, félhenger, stb. alakúak.
göngyöleg és zsinór – takaró, zsinór, cérna alakú
ömlesztett és por alakú – perlit.
Struktúráját tekintve a hőszigetelő anyag lehet: rostszálasok, cellás és szemes.
A felhasznált anyagok szempontjából lehet mesterséges alapú (azbeszt, salak, üveg, keramzit, perlit, stb.) és természetes alapú (fa, parafa).
A télikertépítés során felhasznált anyagok nagy része üveg, mely természetes hatást kölcsönöz a kialakított teraszbeépítésnek. Természetesen a hőszigetelő anyagokat hővezetési képességük szerint, energiaosztályokba sorolják.
A hőszigetelés és az energiatakarékosság lényege, hogy ne egy-egy megoldást válasszunk, hanem érdemes hőszigetelő rendszerben és energiatakarékos szemléletmódban gondolkodni. Az építés során elvégzett hőszigetelési munkák, a télikertépítés, az energiatakarékos készülékek beszerelése együttesen hozza a megfelelő eredményt és takarékosságot.
A télikertépítésnél az egyik legszebb megoldás, ha a falazatot kőburkolattal látjuk el, de természetesen ennél is elegánsabb, ha a teljes falat kőből rakatjuk. A kőfal elegáns és természetes megjelenése egyedi küllemet kölcsönöz a télikertnek, a ház kertjének, emellett kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal is bír, mely alkalmassá teszi felhasználását a teraszbeépítésnél is.
Meg kell különböztetnünk a kerítés funkciót ellátó kőfal és az épületrészt alkotó kőfalak építését egymástól. A kerítés építésénél fontos a jó illeszkedés és a sima felület, ugyanakkor a kisebb egyenetlenségek és pontatlan illesztések a természetesség hatását keltik, nem zavaró a szemnek. Az épületrész, esetünkben télikert falazatának elkészítésekor azonban különös gonddal, szakszerűen kell eljárni a kő kiválogatásakor. A téglától és cementblokktól eltérően a kövek nem egységesek, nem feltétlenül kocka alakúak, ezért a sarkok építésekor szakszerűen, nagy körültekintéssel kell kiválogatni a falazáshoz használt anyagot, egyrészt az épület biztonsága érdekében, másrészt az egyenes vonalak betartása miatt.
Tanács: a kőfal építéséhez erős cementet használjunk, a kövek függőleges élei ne essenek egybe. A kőfalnál a fugák mérete 3-4 centiméter.
A kőfal rakásakor a mesterek a téglafalhoz hasonlóan járnak el, azzal a különbséggel, hogy annál nagyobb fugákat hagynak. A nagyobb kőtömbök közötti réseket és lyukakat kisebb kövekkel, törmelékkel és kaviccsal töltik fel szakszerűen.
A kerámiacsempék és az égetett tégla remekül összhangba hozható a természetes kőfallal.
Cementhabarcs készítése kőfal építéséhez
A kőfal építéséhez erős cementre van szükség, de használhatjuk a II/B-M (V-LL) 32,5 N jelzésű cementet is a télikert építésénél, amennyiben a keverési arányokra pontosan odafigyelünk. A habarcs készítésénél a cement : mész : homok aránya 1:2,5:15.
A télikert kőfalának építéséhez használt habarcs készítésének technológiai lépései:
A száraz összetevőket alaposan keverje össze. Miután az anyagok tökéletesen összekeveredtek, elkezdheti a víz adagolását.
A helyes vízadagolás után a habarcs könnyen kifolyik ujjaink közül, nem marad hátra száraz anyag vagy göb.
A mésszel kevert habarcs esetében a nedvességtartalomhoz a mésztejet is be kell kalkulálni. A mész hozzáadásával készített falazó anyagot maximum 30 percig használhatjuk fel.
Kőfal építésénél az állványok és támasztékok céljára csak erős és egészséges faanyagot használjon, az igénybevétel miatt. A nagyobb kődarabok mozgatásakor ne feledkezzen meg a balesetvédelmi előírásokról.